Az orosz tüzérség mellett ejtőernyősök is támadják Harkiv városát
Az ukrán rendkívüli helyzetek minisztériuma által közreadott kép a harkivi városháza orosz találatot kapott épületének romjairól 2022. március 1-jén (Fotó: MTI/AP/Ukrán rendkívüli helyzetek minisztériumának sajtóosztálya)

Az éjjel is folytatódott Harkiv támadása. Az ukrán hadsereg tájékoztatása szerint a 1,5 millió lakosú kelet-ukrajnai városba orosz ejtőernyős egységeket dobtak le. A beszámoló szerint egy helyi kórháznál heves harcok dúlnak az oroszok és az ukránok között. Az újabb ukrán tájékoztatást idéző hírügynökségi jelentések szerint a harcokban a védők hat orosz páncélost zsákmányoltak – orosz oldalról ezt nem erősítették meg.

Harkiv Ukrajna második legnagyobb városa, fontos közlekedési, ipari központ. A városban a harcok kedden erősödtek fel. Egy ukrán belügyi tanácsadó kedd este arról számolt be, hogy egy harckocsizó egység telephelyét és katonai raktárakat is rakétatámadás ért.

A BBC friss beszámolója alapján legalább 21-en haltak meg és 112-en sérültek meg a várost ért bombázásban. A polgármester közlése szerint kedden és éjjel is folyamatosan támadták a várost az oroszok.

Előzőleg Harkiv főterét is érték rakétacsapások. Helyi beszámolók alapján az oroszok az itt található kormányzati irodákat is támadták. A becsapódás után készült fényképeken kiégett autók és törmelékcsomók láthatók. A helyi katasztrófavédelem állítása szerint hat civil is életét veszítette és 20-an sebesültről is beszámoltak.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Startégiai Védelmi Kutatóintézetének hétfői elemzésében Rácz András, az intézet munkatársa arról beszélt, hogy Harkiv és a szintén stratégiai jelentőségű Szumi városának bevételére Kurszk és Voronyezs térségből indultak az orosz erők. Harkiv elfoglalása viszont nem sikerült menetből a keletről támadó orosz csapatoknak, ezért ostromgyűrűt alakítottak ki a település körül. Az orosz erők távlati célja – Harkiv bevétele után – a Kijev–Poltava országút elvágása, és egyben a kelet-ukrajnai erők bekerítése. Ez egy 50-60 ezer fős ukrán kontingens, amelynek bekerítése hadászati szempontból nagyon jelentős, szerinte ez komolyan rontaná Ukrajna ellenállási esélyeit – írtuk a konferenciabeszélgetésről szóló tudósításunkban.

Jójárt Krisztián, a kutatóintézet munkatársa elemzésében Harkivot és az orosz harcászatot illetően arra hívta fel a figyelmet, hogy az első roham idején az orosz különleges erők, felderítők könnyű technikával mentek be a városba, hogy aztán tüzérségi támadást, légierőt hívjanak oda, ahol ellenállásba ütköztek. Rámutatott, hogy ez volt az orosz hadsereg harcászati eljárás a második csecsenháborúban is. Mivel Harkivot ezzel a módszerrel nem sikerült bevenni az ellenállás miatt, a startégiaváltás jelei már kedden látszódtak. Ennek jegyében jutott az orosz szárazföldi erők tüzérsége is nagyobb szerephez.

Felemás az orosz előrenyomulás mérlege
Szabó Zsolt László

Felemás az orosz előrenyomulás mérlege

Szakértők szerint ukrán szempontból a háború első napjaiban kifejtett ellenállás figyelemre méltó, de az nem látszik, hogy Oroszország katonai értelemben ne tudná fenntartani az eddigi nyomást. A Stratégiai Védelmi Kutatóintézet munkatársai elemezték a hadi helyzetet.