Az éjjel is folytatódott Harkiv támadása. Az ukrán hadsereg tájékoztatása szerint a 1,5 millió lakosú kelet-ukrajnai városba orosz ejtőernyős egységeket dobtak le. A beszámoló szerint egy helyi kórháznál heves harcok dúlnak az oroszok és az ukránok között. Az újabb ukrán tájékoztatást idéző hírügynökségi jelentések szerint a harcokban a védők hat orosz páncélost zsákmányoltak – orosz oldalról ezt nem erősítették meg.
Harkiv Ukrajna második legnagyobb városa, fontos közlekedési, ipari központ. A városban a harcok kedden erősödtek fel. Egy ukrán belügyi tanácsadó kedd este arról számolt be, hogy egy harckocsizó egység telephelyét és katonai raktárakat is rakétatámadás ért.
A BBC friss beszámolója alapján legalább 21-en haltak meg és 112-en sérültek meg a várost ért bombázásban. A polgármester közlése szerint kedden és éjjel is folyamatosan támadták a várost az oroszok.
Előzőleg Harkiv főterét is érték rakétacsapások. Helyi beszámolók alapján az oroszok az itt található kormányzati irodákat is támadták. A becsapódás után készült fényképeken kiégett autók és törmelékcsomók láthatók. A helyi katasztrófavédelem állítása szerint hat civil is életét veszítette és 20-an sebesültről is beszámoltak.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Startégiai Védelmi Kutatóintézetének hétfői elemzésében Rácz András, az intézet munkatársa arról beszélt, hogy Harkiv és a szintén stratégiai jelentőségű Szumi városának bevételére Kurszk és Voronyezs térségből indultak az orosz erők. Harkiv elfoglalása viszont nem sikerült menetből a keletről támadó orosz csapatoknak, ezért ostromgyűrűt alakítottak ki a település körül. Az orosz erők távlati célja – Harkiv bevétele után – a Kijev–Poltava országút elvágása, és egyben a kelet-ukrajnai erők bekerítése. Ez egy 50-60 ezer fős ukrán kontingens, amelynek bekerítése hadászati szempontból nagyon jelentős, szerinte ez komolyan rontaná Ukrajna ellenállási esélyeit – írtuk a konferenciabeszélgetésről szóló tudósításunkban.
Jójárt Krisztián, a kutatóintézet munkatársa elemzésében Harkivot és az orosz harcászatot illetően arra hívta fel a figyelmet, hogy az első roham idején az orosz különleges erők, felderítők könnyű technikával mentek be a városba, hogy aztán tüzérségi támadást, légierőt hívjanak oda, ahol ellenállásba ütköztek. Rámutatott, hogy ez volt az orosz hadsereg harcászati eljárás a második csecsenháborúban is. Mivel Harkivot ezzel a módszerrel nem sikerült bevenni az ellenállás miatt, a startégiaváltás jelei már kedden látszódtak. Ennek jegyében jutott az orosz szárazföldi erők tüzérsége is nagyobb szerephez.
