Hibrid háborút folytatnak az oroszok a virtuális térben az EU ellen

Hibrid háborút folytatnak az oroszok a virtuális térben az EU ellen

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke videoösszeköttetésen keresztül közös sajtótájékoztatót tart Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével (a kivetítőn) Brüsszelben 2020. november 20-án. (Fotó: MTI/EPA/Pool/Olivier Hoslet)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Oroszország konkrét hadműveleteket indított az európai közönséggel szemben a virtuális térben azzal a céllal, hogy az EU-n belül bizonytalanságot keltsenek, álhíreket terjesszenek és befolyásolják az európai választások eredményeit. Közben egy civil szervezet nagy online platformokat tesztelt és megállapították, hogy a TikTok bármilyen álhírt hajlandó közzétenni.

Az európai választásokkal összefüggésben a félretájékoztatás veszélyére hívták fel a figyelmet közleményükben az uniós intézmények. Emlékeztetnek arra, hogy intézmények, hatóságok, civil társadalmi szereplők és tényellenőrzők, mint például az Európai Digitális Média Megfigyelőközpont, az Európai Tényellenőrző Szabványok Hálózata és az EUvsDisinfo, az elmúlt hónapokban számos kísérletet észleltek és tártak fel arra, hogy manipulált információkkal vezessék meg a választókat.

Overload hadművelet és társai

A különböző akciók során hamis információkat terjesztettek a szavazás módjáról, el akarták tántorítani a polgárokat a szavazástól, vagy megosztottságot és polarizációt akartak szítani a szavazás előtt nagy horderejű vagy vitatott témák eltérítésével. Néha ezek a megtévesztési kísérletek abból állnak, hogy az információs teret rengeteg hamis és félrevezető információval árasztják el, mindezt azzal a céllal, hogy más mederbe tereljék a nyilvános vitát. Gyakran vezető politikusok kerülnek információs manipulációs kampányok középpontjába. Számos európai politika, közös ügy is gyakran válik a dezinformáció célpontjává: ilyen például Ukrajna támogatása, az európai zöld megállapodás és a migráció.

Ezek a kísérletek valóságos hadműveletté szélesednek az online világban. A dezinformációt terjesztők hamis fiókok hálózatait, egyébként nem létező sajtóorgánumokat is alkalmaztak az információs környezet manipulálására. Az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) és az EU-tagállamok nemzeti hatóságai által a közelmúltban felfedezett ilyen akciók közé tartozik a False Facade, a Portal Kombat és a Doppelgänger művelet. Sőt, a közelmúltban a Check First finn szoftvercég „Operation Overload” nevű vizsgálati jelentése dokumentálta, hogy a gyanús fiókok hogyan léptek kapcsolatba több mint 800 tényellenőrzővel és médiával több mint 75 országban, hogy túlterheljék őket hamis információkkal, kimerítsék erőforrásaikat, és arról próbálták meggyőzni őket – hamis cikkekkel –, hogy terjesszék az általuk generált álhíreket. Az EU számos eszközzel, jogalkotással igyekszik mindezek ellen fellépni. Ide tartozik a tanárok részére nyújtott képzés a dezinformáció kivédésére, felismerésére, a tényellenőrző sajtótermékek támogatása, információs kisfilmek terjesztése a közösségi médiában. De az EU-nak már arra is van jogi lehetősége, hogy megkövetelje a szolgáltatóktól a tartalmak ellenőrzését és ha kell, eltávolítását.

Brüsszeli bírálat a platformoknak

Napokkal az EP-választások előtt az Európai Bizottság figyelmeztette a nagy technológiai platformokat, hogy alábecsülik Oroszország azon erőfeszítéseit, hogy aláássák a szavazást. Vera Jourova alelnök múlt héten az Egyesült Államokban járt és az ottani tárgyalásainak eredményeként azt mondta, hogy a Meta és más nagy online platformok nem tesznek eleget az álhírek kiszűrése érdekében.

„Elismertem a legtöbb online platform erőfeszítéseit a választási információs tér védelmének javítására. Kalifornia azonban messze van Oroszországtól, és aggaszt, hogy itt alábecsülik a fenyegetés mértékét” – mondta Jourová a Financial Timesnak. A cseh politikus azt javasolta, hogy a platformok fektessenek be többet a kapacitásaik kiépítésébe annak érdekben, hogy jobban megértsék az EU-n belüli különböző nemzeti kockázatokat, ideértve a tartalommoderálási kapacitások megerősítését az EU összes nyelvén, valamint a tényellenőrökkel, szakértőkkel és szakosodott nemzeti ügynökségekkel való fokozottabb együttműködést. Azt is javasolta, hogy hozzanak létre forródrótokat a nemzeti kormányokkal. Jourova elsősorban a X (korábbi nevén Twitter) felelősségére mutatott rá, szerinte az Elon Musk tulajdonában álló cég nem tesz eleget az orosz hibrid fenyegetés leküzdése érdekében.

A TikTok elhasalt a teszten

Az elméletet kipróbálta a gyakorlatban is a Global Witness nevű civil, tényellenőrző szervezet. Az X-nek, a TikTok-nak és a YouTube-nak beküldték ugyanazt a 16, az európai választásokkal kapcsolatban teljes egészében félrevezető információkat és hamis adatokat tartalmazó videót. Bár valamennyi szolgáltató szigorú tartalommoderálási szabályokkal rendelkezik, mint ahogy erre uniós szabályok is kötelezik őket, a 16 hirdetés közül a TikTok valamennyit jóváhagyta, az X az összeset elutasította és a közlést kérő fiókot felfüggesztette „az irányelv megsértése” miatt, míg a YouTube kettőt közlésre alkalmasnak talált. A publikálás előtt valamennyi hirdetést visszavonták, így azok nem jelenhettek meg a közösségi oldalakon, vagyis a választók tényleges befolyásolására nem maradt lehetőség.

A hirdetések többek között ezt tartalmazták: „Ne szavazzon személyesen ezen az EU-választáson! Új híradások szerint a szavazólapokat a választási dolgozók módosítják. Szavazz inkább a 05505-ös sms-ben”. Vagy: „Az új szabályok megváltoztatják a 2024-es választások személyi igazolványokra vonatkozó követelményét. Ha nincs érvényes jogosítványa, nem szavazhat ezen a választási napon”. Illetve: „A fertőző betegségek példátlan megugrása után a Választási Bizottság minden szavazóhelyiséget bezár a személyzet és a közegészségügy védelme érdekében. Kérem, szavazzon inkább online”. Sőt, olyan hirdetést is feladtak, amely a bevándorló szavazók elleni erőszakra való felbujtást tartalmazott.

A TikToknak – ahol egyébként általában véve a saját szabályaik szerint tilos a politikai hirdetés, beleértve a választásokra való hivatkozást is – legyártott a Global Witness egy olyan hirdetést is, amely azt tartalmazta, hogy „Választási év van”. Ezt a kínai hátterű cég ugyancsak jóváhagyta és egy óra alatt több mint 12 ezer alkalommal meg is jelenítették. A TikTok-kal kapcsolatos tapasztalatokról a civil szervezet az Európai Bizottságot is tájékoztatja. És eljutatták a megállapításaikat a cégnek is, amely válaszában többek között a következőket írta: „A Global Witness által beküldött 16 hirdetés mindegyike megsértette a TikTok hirdetési irányelveit. Belső vizsgálatot folytattunk a közlés okának azonosítására, és megállapítottuk, hogy rendszereink helyesen azonosították, hogy ezek a hirdetések sérthetik a politikai hirdetésekre vonatkozó irányelveinket. Ezt követően elküldtük őket további felülvizsgálatra, ahol az egyik moderátor emberi mulasztása miatt hagyták jóvá. Ezt a moderátort azóta átképzésben részesítettük, és új gyakorlatokat vezettünk be a hirdetések moderálására, amelyek politikai jellegűek lehetnek, hogy megakadályozzuk az ilyen típusú hibák előfordulását”.

Orosz atom

Az EU által működtetett, az orosz félretájékoztatás azonosítására létrehozott EUvsDisinfo internetes oldal legújabb összegzésében többek között az orosz nukleáris fenyegetésről írnak. A legfrissebb nyilatkozat Szergej Lavrovtól külügyminisztertől származik, aki nukleáris fegyverek alkalmazását helyezte kilátásba az F-16-os vadászrepülőgépek közelgő Ukrajnába szállításához. Az orosz miniszterelnök, Dmitrij Medvegyev már nukleáris apokalipszissel fenyegetőzött, és hangsúlyozta, hogy ezúttal a Kreml egyáltalán nem blöfföl az atomfegyverek használatáról.

Az elemző oldal álláspontja szerint először is, a nukleáris fenyegetések megpróbálják megingatni a nyugati fővárosok döntéshozóinak kockázati számításait, és befolyásolni akarják az Ukrajnának a nyugati országoktól kapott katonai támogatás általános szintjét. Másodszor, a nyugati polgárok félelmeit kívánják táplálni, hogy csökkentsék a lakosság támogatását Ukrajna azon erőfeszítései iránt, hogy megvédje magát Moszkva brutális inváziója ellen. Harmadszor, taktikai szinten a nukleáris beszéd megpróbálja korlátozni az ukrán fegyveres erők azon képességét, hogy teljes mértékben kiaknázzák katonai képességeiket, például az oroszországi erőkoncentrációval szemben. Végül – ahogy fogalmaznak –, „az orosz közönségnek sugárzott nukleáris kardcsörgető műsor a Kreml idősödő köreit még mindig erős emberként mutatja be”.

A tényellenőrző oldal nemrégiben elindította „A választások a Kreml harcterei” című sorozatát. Az eddig megjelent négy darabban bemutatták, hogy a Kreml-barát dezinformátorok hogyan próbálják meg becsmérelni az európai vezetőket, bizalmatlanságot, kétséget és megosztottságot ébresztenek és elárasztják a közösségi médiát és az információs teret hamis információkkal. Ezen erőfeszítések célja a választók elkedvetlenítése, a vitatémák manipulálása az európai parlamenti választások előtt. Értékelésük szerint ezek a manipulatív törekvések előkészítik a terepet a választási eredmények legitimitását és az EP-választást követő folyamatokat elutasító narratívák számára. Ezenkívül az Unió egészének legitimitását célozzák meg – jelentik ki.