Kik képeznek ki kiket Ukrajnában, és milyen orosz alakulatok lehetnek a határon?

Kik képeznek ki kiket Ukrajnában, és milyen orosz alakulatok lehetnek a határon?

Orosz páncélozott járművekből álló konvoj halad egy autópályán az Oroszország által 2014-ben bekebelezett dél-ukrajnai Krím félszigeten 2022. január 18-án (Fotó: MTI/AP)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Az ukrán helyzet miatt ismét megélénkülő diplomáciai adok-kapok mögött talán a legégetőbb két kérdés: hol, és pontosan milyen orosz alakulatok állomásoznak az ukrán határ közelében, illetve a Nyugat és a NATO, élén az Egyesült Államokkal, milyen harcászathoz kapcsolódó dolgokat folytat Ukrajnában. Noha egyik felvetésre sincsenek egzakt válaszok, az elmúlt hetek aktivitásából azért árnyalt képet kaphatunk mindkét témával kapcsolatban.

Ami a nyugati támogatást illeti, a BBC szombaton számolt be róla, hogy mintegy 90 tonnányi „halálos segély” érkezett légi úton Kijevbe. Joe Biden már tavaly decemberben jelezte, hogy Washington mintegy 200 millió dolláros katonai segélycsomagot hagyott jóvá Ukrajna számára. A szombati szállítmányról a helyi amerikai követség azt állította, ez az első szállítmány, amely segít Ukrajnának abban, hogy megvédje magát. A szöveg azt sejteti, még újabb szállítmányok érkezhetnek. Azt, hogy pontosan milyen eszközökről van szó, nem tudni. A közölt fotók – és az amerikai követségi Twitter-közlemény – alapján valószínűsíthető, hogy lőszerek és fegyverek érkeztek Kijevbe, és a csomagban akár szárazföldi páncélozott járművek elleni rakéták is lehetnek.

E felvetést erősítheti, hogy sajtóinformációk szerint a britek korábban épp kétezer tankelhárító rakétát küldtek Ukrajnának – köztük a svéd Saab Bofors Dynamics által gyártott vállról indítható 84 milliméteres, egylövetű AT4 típusú, valamint amerikai fejlesztésű, 66 milliméteres, szintén egylövetű M72 MLAW harckocsielhárítókat. Sajtóinformációk szóltak arról is, hogy a britek tengerészeti támogatást is nyújtanak Kijev számára. Ennek keretében eddig a beígért háromból két Sandown osztályú aknavadász hadihajót le is szállítottak az ukránoknak. A brit közéleti lap, a Daily Mail szerint emellett további nyolc Barzan osztályú gyors reagálású rakétaelhárító hadihajóról is szó van – igaz, az elérhető információk szerint ebből a típusból eddig mindössze négyet gyártottak a britek Katar számára.

Nyugati kiképzők

Ennél sokkal összetettebb kérdés a nyugati kiképzők tevékenysége. Arról, hogy ilyen tevékenység folyik, Jens Stoltenberg NATO-főtitkár és Ben Wallace brit védelmi miniszter is beszélt. Előbbi az amerikai CNN hírtelevíziónak arra a kérdésére, hogy mit szeretne üzenni Vlagyimir Putyin orosz elnöknek, azt válaszolta: „Segítjük Ukrajnát felszereléssel, kiképezzük a haderejét, hogy ellenállhassanak. Nekik eredendő joguk van az önvédelemhez.”

A Kreml-közeli angol nyelvű hírportál, a Sputnik News ennél konkrétabb adatról írt, egy pénteki hírük szerint ugyanis a britek által küldött harckocsielhárítókkal együtt 30 katona is érkezett Ukrajnába, hogy kiképezzék az ukrán haderőt az eszközök helyes használatára. Arról, hogy kiképzők mennek, Londonban is beszéltek, ahol annyit mondtak, kevés számú szakszemélyzet érkezik a fegyverekkel. Az orosz portál szerint a kiképzők a tavaly felállított brit alakulat, a speciális küldetésekre szakosodott különleges egység katonái, amelynek egyik célja a külföldi erők kiképzése.

Az amerikaiak ilyen irányú jelenléte kevésbé nyilvános. Elsősorban egykori amerikai katonák, hírszerzők beszéltek, írtak róla, olyanok, akik beszámolóik szerint érintettek voltak benne. E híradások azonban leginkább a Kreml-közeli sajtóban, többek között az RT-ben jelentek meg, és keringenek, amit a másik fél dezinformációs tevékenységként értékel, mondván ezek többsége színtiszta moszkvai propaganda. A beszámolók hitelességét pedig az csorbítja, hogy mindezt név nélkül teszik.

De pontosan miről is van szó? A beszámolók szerint az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség, a CIA évek óta, pontosan 2015 óta folytat kiképzést Ukrajnában. Paramilitáris egységekkel sajátítják el a nem hagyományos módon vívott háború fortélyait. Az amerikai védelmi minisztérium megfogalmazása szerint ezek „olyan tevékenységek, amelyek lehetővé teszik egy ellenállási mozgalom vagy felkelés számára, hogy kikényszerítsenek, megzavarjanak vagy megdöntsenek egy megszálló hatalmat vagy kormányt földalatti, kisegítő vagy gerillacsapatokon keresztül, vagy velük egy tiltott területen; a »gerillaerő« kifejezés pedig úgy definiálható, mint »irreguláris, túlnyomórészt helyiek csoportja, amelyek katonai vonalon szerveződnek, hogy katonai és félkatonai műveleteket hajtsanak végre az ellenség kezében lévő, ellenséges vagy megtagadott területeken«”.

Idén január 13-án a New York-i Carnegie Nemzetközi Kapcsolatok Etikai Tanácsa elnevezésű tanácsadó vezető elemzője is írt egy átfogó cikket a témáról. A korábban a Gates és Rockefeller alapítványok által is támogatott washingtoni Aspen Intézet kiberügyekben illetékes szakírójaként is dolgozó Zach Dorfman – öt programban érintett kiképzőre hivatkozva – megerősítette a CIA-program tényét. Mint írta, a több héten át tartó kiképzés az Egyesült Államokban történt, és ennek keretében a delikvenseket lőfegyverek használatáról, álcázási technikákról, szárazföldi navigációról, szárazföldi harcászati taktikákról, hírszerzésről okították, de mindezeken túl más területeken végzett képzések is a program részét képezték.

A beszámolók arra is kitérnek, hogy a CIA gondosan átvizsgálja a kiképzésben részesülő személyeket annak biztosítása érdekében, hogy ideológiailag összeférhetetlenek, például neonáci szervezetekkel kapcsolatban állók és potenciális orosz kettős ügynökök ne kerüljenek be a programba. A kritikusok szerint ezzel az a legnagyobb probléma, hogy az ukrán társadalom pont azon szegmense a leginkább fogékony a potenciális orosz intervencióval szembeni „harckészültség” hosszú távú fenntartására, amely a nacionalista-neonáci közegből érkezik.

A belső ellenállás erősítése

Történelmi távlatokba helyezve, Amerikától és a NATO-tól nem állnak távol az ilyen, a belső ellenállást paramilitárisok kiképzésével fenntartani kívánó elgondolások. Az II. világháborút követően az akkor frissen alakult CIA épp olyan ukrán nacionalista gerillákat pénzelt és képzett ki a szovjetek elleni belső ellenállásra, amelyek korábban a náci Németország oldalán harcoltak Sztálin ellen Ukrajnában. Az amerikaiak által Nyugat-Németországban kiképzett személyeket Kelet-Lengyelországba és Nyugat-Ukrajnába küldték, ahol segítettek koordinálni az aktív ellenállást, amely egészen 1955-ig tartott.

Ezt követően CIA és a NATO épp az 1956-os magyar forradalom leverése után hasonló elgondolások mellett új programot hirdetett: a római legionariusok rövid kardjáról, a gladiusról elnevezett Gladio-művelet célja a Varsói szerződés országaiban történő belső paramilitáris egységek kiképzése volt, amelyek mint „hátrahagyott hadseregek” részét képezték volna egy esetleges nyugati inváziónak. A programot végül aztán a szovjet blokk európai összeomlása után, 1990 nyarán leállították. Az amerikai külügyminisztérium 2006 januárjában közleményt adott ki, amelyben kijelentették, hogy azok az állítások, amelyek szerint az Egyesült Államok elrendelte, támogatta vagy engedélyezte a terrorizmust a kiképzett egységek által a volt szovjet államokban, dezinformáció és olyan dokumentumokon alapul, amelyeket a szovjetek kovácsoltak.

A dolog érdekessége, hogy a koncepció ma is létezik a NATO égisze alatt, a 2019-ben publikált Resistance Operating Concept elnevezésű anyag célja, hogy „ösztönözze a kormányokat, támogassák a válság előtti ellenálló képességet a totális védelem révén, a »kormány és a társadalom egészére kiterjedő« megközelítéssel, amely magában foglalja a hadereinek, valamint szövetségeseinek és partnereinek együttműködését; a koncepció az ellenállás azonosítására törekszik alapelvek, követelmények és lehetséges kihívások mentén, amelyek a tervek, a képességek és az erőfejlesztés alapjául szolgálhatnak”.

Masszív összevonások az orosz oldalon

Ha közben átnézünk a másik térfélre, az orosz haderők Ukrajna körüli létszámára, eloszlására, hadrendjére vonatkozóan sincsen sok információ. A nyugati sajtó, főleg ukrán védelmi közleményekre hivatkozva, folyton a 90–100 ezres létszámot szajkózza sok konkrétum nélkül. Az ukrán védelmi minisztérium szerint a tavaly tavasszal történt átvezénylések után a térségben az orosz 41. összfegyvernemi hadsereg egységei állomásoznak, amelyeknek többsége az ukrán határtól 260 kilométerre északra fekvő Jelnya városában tartózkodik.

A Daily Mail egy infografikán közölt egy ezzel kapcsolatos gyűjtést. E szerint északon, a február 10. és 20. között tartandó orosz–belarusz hadgyakorlatra 13 ezer orosz katonát vezényeltek Ukrajna északi szomszédjába. Az összeállítás szerint a gyakorlaton 12 darab Szu–35 nehéz vadászbombázó és két SZ–400-as légvédelmi rakétaelhárító egység is részt vesz. A brit lap is 100 ezer orosz–ukrán határon állomásozó katonáról ír, amelyeket szerintük 1300 harckocsi, 1680 tüzérségi egység és 3700 páncélozott jármű támogat.

A konkrétan az ukrán határhoz közeli egységekről szólva azt írják: a Brjanszki területen található Klinciben 4 ezer, a Voronyezsi területen lévő Bojevóban 2 ezer, az Ukrajnától pár kilométerre fekvő Belgorodi területen lévő Solotiban 4 ezer, míg a kicsit távolabbi Volgográdban 5 ezer katona állomásozik. Ezektől kicsit délebbre Doneckkel szemben 5 ezren, Rosztovban pedig további 4 ezren állnak. A Moszkva által 2014-ben annektált Krímben pedig további 33 ezer orosz katona állomásozik, de ott található a fekete-tengeri orosz flotta főhadiszállása is, amely alá 23 ezer tengerész tartozik.

Az ukrán határhoz közeli térségről nemrég egy amerikai magánűrvállalat, a Maxar készített műholdképeket. A felvételeken masszív összevonások látszanak. Az Ukrajnától 13 kilométerre, a Brjanszki területen található Klimovóban például nagy számú páncélozott csapatszállító és teherautó látható a fotókon. Jelnyában a képeken összesen mintegy ezer páncélost számoltak meg – harckocsikat, páncélozott szállítójárműveket, önjáró tüzérséget és kapcsolódó támogató berendezéseket. Emellett a térségbe a legújabb fejlesztésű Kamov Ka–50 harci helikoptereket is vezényeltek.

A Kreml nem túl bőbeszédű a csapatlétszám és elhelyezkedés kérdésében, és egyúttal visszautasította a műholdfelvételekre alapozott jelentéseket. Szerintük a régióban pontosan annyi haderőt összepontosítanak, amennyi a térségi biztonsághoz szükséges.

Az összegzők szerint egyébként az ukrán haderő jelenleg 255 ezer aktív katona mellett 900 ezer tartalékossal bír. Kijevnek közel 14 ezer harckocsija és páncélozott járműve, 67 vadászgépe, 34 helikoptere és 13 hadihajója van.

Miközben Oroszország váltig állítja, hogy semmiféle inváziót, sem katonai intervenciót nem tervez Kelet-Ukrajnában, addig az amerikai hadvezetés és Joe Biden elnök is számol egy esetleges akcióval. Biden szerint Oroszország ismert arról, hogy agresszió céljából fedett katonai műveleteket hajt végre. Ezzel összefüggésben a célterületre beszivárgó, azonosító jelzést nem viselő erők zavarkeltő tevékenységét és a kibertámadásokat emlegette egy pénteki sajtótájékoztatóján.

Elemzők sem számítanak klasszikus értelembe vett katonai konfliktussal vagy háborúval. A harcok 2014-es kezdete óta a kelet-ukrajnai térségben összesen mintegy 14 ezren vesztették életüket a fegyveres konfliktusban.

Fizessen elő a Magyar Hangra!

Friss lapszámunk

Támogasson minket!

Keresés

Árnyék podcast – A vert sereg