Radikális lépés lenne, de talán eljött az ideje – a német és francia szakértők által felvetett „mag-Európa” megalakításának lehetőségét boncolgatta Orbán Viktor ellensúlyozására az osztrák Profil című lap szerzője. Egy ilyen koncepciónak Magyarország a vesztese lehetne.
Ritkán kerül egy kávé olyan sokba, mint amit Orbán Viktor magyar miniszterelnök ivott tavaly decemberben az uniós csúcson Olaf Scholz német kancellár javaslatára. Így ütötte fel a Profil című osztrák lap hétfői véleménycikke a kormányfő taktikáját: míg a magyar kormányfő távol volt, az unió 26 másik állam- és kormányfője megszavazta, hogy az Európai Unió megkezdje Ukrajnával a csatlakozási tárgyalásokat. Orbán akadályozta a döntést, most már azonban szabad az út – de milyen áron? – vetette fel a szerző, Siobhán Geets külpolitikai újságíró.
A magyar miniszterelnök azonban szerinte drágán megkérte távolléte árát. Az Európai Bizottság ugyanis – legalábbis több elemzés szerint – vélhetően a kávészünet fejében közvetlenül az EU-csúcs előtt több mint tízmilliárd euró Magyarországnak járó forrást szabadított fel a költségvetéséből. Geets emlékeztetett, hogy a pénzcsapot korábban azért zárolták, mert Magyarország megszegi a jogállamiságra és más alapvető értékekre vonatkozó uniós szabályokat. A pénz felszabadítása miatt az Európai Parlament egyébként keresettel él az Európai Bíróságon az Ursula von der Leyen által vezet bizottság ellen, azt vetik a szemére, hogy engedtek Orbán Viktor zsarolásának. A keresztény- és szociáldemokrata, liberális, zöld és baloldali frakció képviselői viszont ellenzik a források felszabadítását, és „minden rendelkezésre álló jogi és politikai eszközt” készek alkalmazni a további kifizetések megakadályozására. Az EP-nek azt kell bizonyítania, hogy a magyar kormány nem tett lényeges lépéseket a jogállamiság helyreállítása érdekében, hanem egyszerűen egy politikai alkut kötött a magyar kormánnyal, a számukra kedvező döntés esetén a forrásokat vissza kell követelni Magyarországtól, vagy a további forrásokat visszatartani – írta.
A szerző szerint ez a kereset azonban a képviselők elkeseredett próbálkozása „Magyarország piszkos játékának” ellensúlyozására. Az ország ugyanis nem csupán a vétójogával él vissza az Európai Tanácsban. Orbán odahaza leépítette a jogállamot, korlátozta a média szabadságát és megvágta a polgárjogokat, az EU ellen kampányt folytat, Oroszország elnökét, Vlagyimir Putyint pedig a barátjának tekinti. „Orbán egy ideje biztonsági kockázattá vált”. Hány határt kell még átlépnie, hogy az Unió végre cselekedjen? – vetette fel a szerző. Úgy fogalmazott, hogy a „budapesti despota” lassítása érdekében a brüsszeli intézményrendszernek együttesen kellene fellépnie zsarolási kísérleteivel szemben.
A szerző külön kitért a 7-es cikkely szerinti eljárásra, amellyel megvonhatnák Magyarország szavazati jogát. Noha az eljárást elindították, több tagállam vonakodik az „atomcsapást” alkalmazni. Eközben rémálomszerű fenyegetésnek nevezte azt a helyzetet, amit Charles Michel korai távozása jelent az Európai Tanács elnöki tisztségéből. Mert ha júliusig nem sikerül az utódját megtalálni, a tisztség automatikusan arra a kormányfőre száll, akinek az országa éppen akkor tölti be a tanács féléves soros elnöki tisztét. Ez pedig Orbán Viktor lesz. A tanácselnök a találkozók megszervezéséért és a kompromisszumok megtárgyalásáért felel, röviden: az EU összetartásáért és képviseletéért a külvilág felé. Mint írta, Charles Michelnek ez egész jól sikerült, de Orbán valószínűleg másképp végezné a feladatot: bojkottálhatja a rendszert belülről és maradandó károkat okozhatna. Ez egy olyan forgatókönyv, amelyet mindenki más el akar kerülni. Az államfők minősített többséggel akár felfüggeszthetik vagy elhalaszthatják a magyar EU-elnökséget, ez esetben Belgium vagy Spanyolország veheti át az elnökséget. Szerinte azonban ez csak egy újabb kísérlet lenne Orbán megkerülésére, ezért hosszútávon más megoldásokra lesz szükség. Felidézte, hogy egy Németország és Franciaország által korábban már összehívott szakértői csoport egyfajta „mag-Európa” megalakítását javasolta: egy új, saját szabályokkal rendelkezők koalícióját, amelyben négyötödös többség elég lehetne a 7. cikk szerinti eljáráshoz. – Radikális lépés lenne, de talán eljött az ideje – írta.
A kávészünethez hasonló kreatív megoldások csak rövidtávon működhetnek. Ezt mutatja, hogy az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós pénzügyi segítséget nem szavazta meg a magyar miniszterelnök. Mint írta, jobb, ha a kormány- és államfők a februárban folytatódó tárgyalásokon nem a „kávészünet-trükk-kel” próbálkoznak. Ha ugyanis folytatódnak a kifizetések Magyarországnak, az Európai Bizottság az Európai Parlament bizalmatlansági indítványával is szembenézhet – intett a Profilban megjelent véleménycikkében Siobhán Geets.
