Egy harvardi egyetemen végzett kutatás előzetes anyaga szerint elképzelhető, hogy hosszabb ideig fertőz a brit koronavírus-variáns, ezért terjed gyorsabban az eddig ismert, domináns változatnál. A kutatók számos PCR-teszt segítségével vizsgálták a fertőzés lefolyását 65 beteg esetében, közülük heten a B.1.1.7 jelű kenti mutációt kapták el.
Azoknál, akik a brit mutációval fertőződtek meg, összesen 13,3 napig tartott az az időszak, amíg képesek voltak megfertőzni másokat. A sima koronavírusos fertőzöttek esetében ez 8,2 napra jött ki. Egyelőre igen kis mintán mutatták ki ezeket a számokat, de a kutatók szerint ez arra utalhat, hogy a B.1.1.7 jelű variáns nem azért fertőz agresszívebben, mert nagyobb mennyiségben van jelen az emberi szervezetben, hanem azért, mert tovább képes fertőzni.
Letarolhatja a világot a kenti mutáció
Még tíz év múlva is küzdhetünk a koronavírussal – véli Sharon Peacock, a koronavírus genetikai változásait feltérképező brit kutatóprogram vezetője.
Ha ezt a feltételezést további kutatási adatok is alátámasztják, akkor újra kell gondolni a karantén időszakát, amelyet számos országban – így hazánkban is – már hónapokkal ezelőtt tíz napra csökkentettek. Elképzelhető, hogy vissza kell térni a kéthetes karanténhoz, Hongkongban egyébként 21 napos karantént írnak elő a fertőzötteknek.
