Habár sokan úgy gondolták, hogy Donald Trump elnökségének a George Floyd-gyilkosság nyomán szárba szökkenő Black Lives Matter (BLM – a fekete életek is számítanak) mozgalom adja meg a kegyelemdöfést, ma már egyre inkább úgy néz ki, kifogyóban vannak a kezdeményezés lendülete. Így a Pew Research Center közvélemény-kutató szerint a mozgalmat júniusban az amerikaiaknak több mint kétharmada támogatta, ma már ez a szám a lakosságnak már csak a felére vonatkozik. Különösen sokatmondó, hogy a felmérés szerint míg a fehér lakosságnak júniusban még hatvan százaléka támogatta valamennyire a mozgalmat, szeptemberben már csak 45 százalékuk. De hasonló elfordulás tapasztalható a hispán lakosság köreiben is, miközben a feketék és az ázsiaiak között nem történt lényegi változás, többségük felsorakozott a BLM mögé. Érdekesség viszont, hogy még a fekete lakosság körében is megfigyelhető egyfajta belefáradás, így az „erősen elkötelezettek” aránya mostanra kilenc százalékponttal, 62 százalékra csökkent.
Minek a következménye ez a változás? Mivel a kezdeti BLM-tüntetések résztvevői demográfiailag rendkívül sokszínűek voltak, sokan már a demonstrációk kitörésekor figyelmezettek arra, hogy a tömeges tiltakozások inkább a koronavírus-járvány miatti korlátozásokkal lehetnek összefüggésben. Ezért már a mozgalom indulásakor kódolva volt, hogy a szigor lecsengésével a kezdeményezésben rejlő energiák csökkenni fognak.
Ám mostanra egyre többen látják úgy, hogy a BLM-mozgalomnak a legtöbbet azok ártottak, akik erőszakos akciókra ragadtatták magukat az elmúlt hónapokban. Ismert: júniusban a tüntetéseken többen is életüket vesztették, több rendőr is megsebesült az összecsapásokban. A megmozdulások során több száz embert tartóztattak le, majd megjelent az ellenoldal is az utcákon: a többségében fehér férfiakból álló csoportok sok helyütt baseballütőkkel vonultak az utcákra, hogy megvédjék a környezetüket a fosztogatóktól. Mindennek eredményeként ma már egyre többen látják úgy, hogy a BLM-mozgalom szélsőségesei lényegében ellopták maguknak a mozgalmat, ami mostanra sokkal inkább megosztja, mint összeforrasztja az amerikai társadalmat.
Törzsi csoportokba tömörül Amerika
Párhuzamos világok alakultak ki, melyek egyre kevésbé képesek bármiféle párbeszédre. Interjú Pintér Károllyal.
Mindezek együttesen vezettek el odáig, hogy az augusztusra egyre visszafogottabban nyilatkozó Trump mostanra egyre bátrabban szólal meg a mozgalommal kapcsolatban anélkül, hogy a fehér alsó középosztályban veszélyeztetné támogatottságát. Mások viszont még ennél is tovább mennek: a szakértők egy része ma már amellett érvel, hogy a november 3-ai választásokon már nem is lesz fontos kérdés az amerikai rendőrségen belüli rasszizmus, sokkal inkább azok a gazdasági kérdések dominálnak majd, amelyek a koronavírus-járvány kezelésével vannak összefüggésben.
Más kérdés azonban, hogy mi lesz a mozgalom jövője a választások után. Amennyiben a demokrata elnökjelölt, Joe Biden nyerné meg a választásokat – aki Kamala Harris személyében az első színes bőrű női alelnökjelöltet választotta maga mellé – a BLM valószínűleg fontos politikai támogatást kapna, ami elvezethetne akár a mozgalom szervezeti megerősödéséhez is. Ez viszont egyáltalán nem biztos, hogy jól jönne a kezdeményezésnek, ugyanis ez leginkább egy klasszikus protestmozgalom jegyeit hordja magán már a kezdetektől. A demokraták „halálos ölelése” így hosszabb távon lényegében kiüresítheti a szerveződést.
Ha azonban Trumpot mégis újraválasztanák novemberben, az is inkább negatívan hatna a mozgalom – és úgy általában a baloldali aktivizmus – jövőjére. Az amerikai elnök legutóbbi forrófejű megszólalásai ugyanis inkább a választási kampány részének tekinthetők, Trump így a választások után valószínűleg jóval kisebb időt szán majd erre a kérdésre, mint korábban. Ezért nem véletlen, hogy ma már egyre többen jósolják azt, hogy a BLM a jövő évre teljesen eljelentéktelenedik anélkül, hogy érdemben véget tudott volna vetni az amerikai rendőrségen belül tapasztalható rasszista megnyilvánulásoknak.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2020/40 számában jelent meg október 2-án.
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában! És hogy mit talál még a 2020/40. számban? Itt megnézheti!
