Sosem volt még ilyen alacsony Janez Jansa kormányának támogatottsága – állapította meg a szlovén Mediana közvélemény-kutató, amely szerint a kabinet mostanra a választók mindössze 31 százalékának támogatását élvezi. Hogy Orbán Viktor egyik legközelebbi szövetségesének miért alakult így a népszerűsége, arra nagyban választ adnak a koronavírus-járvány számai: az egymillió főre eső halálozások tekintetében déli szomszédunk a világranglista 8. helyén áll. Összehasonlításként: Magyarország a 3. helyig jutott fel eddig ezen a nem túl dicséretes listán. Hogy mindez bekövetkezhetett, abban nagy szerepe volt annak, hogy Szlovénia nem készült fel a pandémia második hullámára, így az októberben teljes erővel berobbant az országban.
A Jansa-kormánynak talán a rossz járványkezelésnél is többet ártottak azok az ügyek, amelyek végül az egyik koalíciós párt kilépéséhez és több miniszter távozásához vezettek. Múlt év áprilisában a szlovén televízió bemutatott egy riportot, amelyben tanúkkal és dokumentumokkal igazolták, hogy a lélegeztetőgépek beszerzésénél politikai nyomásgyakorlásra került sor, méghozzá a vezető kormánypárt, a Szlovén Demokrata Párt (SDS) részéről.
Az eszközöket a beszerzési ár négyszereséért vették meg, amiért elsősorban Zdravko Pocivalsek gazdaságfejlesztési és technológiai minisztert tették felelőssé, aki egyébként az előző kormány idején is ugyanezt a tisztséget viselte. A hatósági vizsgálat után Pocivalseket őrizetbe vették egy rövid időre, házkutatást tartottak nála, és kihallgatták. Az eset miatt lemondott Ales Hojs belügyminiszter, mert szerinte az ügyészségi nyomozás politikai indíttatású volt, ám végül az ügynek nem lett semmilyen komoly következménye, a gazdasági miniszter a helyén maradt (a botrányában érintett Geneplanet nevű vállalattal a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium is üzletelt).
Ennél is rosszabbul érintette a kormányt, hogy októbertől a szlovének utcai tiltakozásba kezdtek. A tüntetők azzal vádolták a kabinetet, hogy a koronavírus-járvány leple alatt privatizálja az egészségügyet. „A kormány káros az egészségre” nevet viselő demonstrációknak végül éppen a koronavírus-járvány vetett véget, amely októberre katasztrofális számokat hozott Szlovéniában.
De Jansa ezután sem lélegezhetett fel: a szövetséges nyugdíjaspártban (DeSUS) megszaporodtak a koalícióból való kilépést követelő hangok. A kis pártban nemcsak a kormány egyre inkább jobbra tolódó ideológiája verte ki a biztosítékot, hanem a független média elleni támadások is, de a nyugdíjasok azt sem nézték jó szemmel, hogy Ljubljana egyre szorosabb kapcsolatokat ápol Budapesttel és Varsóval. A DeSUS távozásával megüresedett az egészségügyi miniszter széke is, amit egy időre maga Jansa vett át, majd azt a ljubljanai egyetemi klinikai központ igazgatójának adta át februártól.
És hogy mindez ne legyen elég, március végén tovább erodálódott a szlovén kormánykoalíció azzal, hogy Igor Zorcic, a szlovén törvényhozás elnöke, a Modern Közép Párt (SMC) politikusa átült az ellenzék padsoraiba. Jansáék bosszút akartak állni a politikuson, ezért szavazást kezdeményeztek a házelnök leváltásáról. Zorcic menesztése azonban nem jött össze, leváltására ugyanis összesen 45-en voksoltak, eggyel kevesebben, mint ami szükséges lett volna. Ha a számokat nézzük, a kisebbségben kormányzó Jansa helyzete még több aggodalomra ad okot: a kormánypárti SMC-t ugyanis időközben három képviselő is elhagyta, így tovább zsugorodott a miniszterelnök támogatottsága a parlamentben. Így a szlovén illiberalizmus úttörője, Janez Jansa – aki egyébként elsőként gratulált a világon Donald Trump „győzelméhez” – mostanra oda jutott, hogy az ellenzéki szélsőséges-nacionalista Szlovén Nemzeti Párt, illetve a mellette kitartó néhány nyugdíjaspárti képviselőre kell támaszkodnia a parlamentben. Júliustól így várhatóan egy rendkívül instabil vezetéssel fogja átvenni Szlovénia az uniós elnökséget.
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2021/15. számában jelent meg, április 9-én.
