Látványos hátraarcot csinált az elmúlt hónapokban Jair Bolsonaro, aki valószínűleg mostanra elfogadta a realitásokat, vagyis azt, hogy eddigi legfőbb szövetségese, Donald Trump elveszítette a novemberi választásokat Amerikában. Pedig az illiberális brazil elnök az elsők között volt, aki csalást kiáltott, így a politikus másfél hónapig nem is gratulált Joe Bidennek. December közepén aztán Bolsonaro mégis csak üzenetet küldött a demokrata politikusnak, melyben az állt: készen áll az együttműködésre, hogy tovább építsék az Egyesült Államok és Brazília szövetségét, és óvják a szuverenitást, a demokráciát, illetve a szabadságot szerte a világban.
Az új realitások felismerését mutatja az is, hogy január közepén a brazil külügyminiszter, Ernesto Araújo elítélte a Capitolium elleni ostromot, sőt arról biztosította a világot, hogy országa elkötelezett a klímavédelem mellett, és továbbra is részesei kívánnak maradni a párizsi klímavédelmi egyezménynek. De miért vett ilyen éles fordulatot a brazil politika?
Habár sokan úgy gondolják, hogy Bolsonaro azért változtatott eddigi hozzáállásán, mert Biden korábban szankciókat ígért Brazília ellen, ha nem tesznek valamit az Amazonas-medencében zajló erdőirtások megfékezésére, a valóságban az illiberális elnöknek számos problémával kell megküzdenie, amelyek miatt most visszavonulót fújt. Mindenekelőtt a gazdasági nehézségekkel, amelyek részben éppen annak köszönhetők, hogy a brazil elnök félvállról vette a koronavírus-fertőzés terjedését. Mostanra több mint negyedmillióan haltak meg Latin-Amerika legnépesebb és legnagyobb kiterjedésű országában a vírus miatt.
Bolsonaro eddig populista módszerekkel próbálta útját állni a válságnak. Ennek csak egyik eleme, hogy február végén lecserélte az állami tulajdonban lévő Petrobas olajipari cég vezérigazgatóját egy nyugalmazott tábornokra, miután a vállalat 15 százalékkal megemelte a gázolaj árát, amit a globálisan növekvő olajárak indokoltak. A cégvezető eltávolítása után Bolsonaro azt is bejelentette, hogy a következő célpont a szintén állami tulajdonú Eletrobas lehet, amely Dél-Amerika egyik legnagyobb villamosenergia-termelője is egyben. Ám ezzel a fenyegetéssel aligha sikerült véget vetni az áremelkedéseknek. Sőt, egyes szakértők szerint az elnöknek ezzel csupán azt sikerült elérnie, hogy a külföldi tőkét távol tartsa Brazíliától.
Bolsonaro népszerűsége egyébként zuhanórepülésbe kezdett az elmúlt hónapokban. Emlékeztetőül: január végén országszerte utcára vonultak az emberek, hogy Bolsonaro ellen alkotmányos eljárást követeljenek az országban uralkodó egészségügyi veszélyhelyzet miatt. Jól mutatja a tendenciákat, hogy az ország legnépesebb városában, Sao Paulóban azokban a kerületekben is tüntettek, amelyekben 2018-ban még Bolsonarót támogatták az elnökválasztáson. Januárban így a közvélemény-kutatók mindössze 31 százalékosra mérték az elnök támogatottságát, ami hat százalékos csökkenés a decemberi adatokhoz képest, és 40 százalék volt azoknak az aránya, akik szerint az elnök rosszul végzi a munkáját. És bár az elnöknek ezúttal nincs félnivalója amiatt, hogy alkotmányos eljárással eltávolítják – a politikusnak masszív támogatottsága van a kongresszusban –, jövő évben újra választásokat tartanak az országban, amelyen nem sok esélye lesz, ha nem sikerül lendületet adni a gazdaságnak.
E folyamatok miatt Bolsonaro – akit sokan csak a trópusi Hitlernek neveznek – külpolitikája az utóbbi időben jóval békésebbé vált, ezért most okkal reménykedhetnek a környezetvédelmi aktivisták, hogy innentől a brazil elnök jóval rugalmasabb lesz, mint korábban. Hasonlóan vélekedik a széttöredezett brazíliai ellenzék, amely azon fáradozik, hogy a jövő évben egy Bidenhez hasonló karaktert állítsanak ki Bolsonaro ellen. Az egykori elnök, Luiz Inácio Lula da Silva már most megígérte, az összes baloldali párttal összefog annak érdekében, hogy jövőre végre megszabaduljanak Bolsonarótól.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2021/10. számában jelent meg, március 5-én.
