Mennyi koronavírusos fertőzött lehet valójában?

Talán túlzás nélkül állítható, az egész világ azon aggódik, hogy vajon a koronavírus lesz-e az az egész világot megfertőző járvány, amelynek eljövetelét az epidemológusok évek óta előrejelzik, és amelyik a száz évvel ezelőtti spanyolnáthához hasonlóan rengeteg áldozattal járna. Az első világháború végén kitört spanyolnátha a világ akkori népességének negyedét megfertőzte, és óvatos becslések szerint is minden századik ember belehalt, ezzel a történelem leghalálosabb betegségévé lett. A jelenlegi adatok szerint a koronavírus szerencsére nem fogja az egész világot végigfertőzni, de azért nem árt az óvatosság.

Fontos tudnunk, mivel állunk szemben, hiszen a járványt az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és több ország is közegészségügyi vészhelyzetnek nyilvánította. Emiatt különösen fontos az, hogy Kínából megfelelő hírek juthassanak el az olvasókhoz, ellenben a kínai hatóságok a jelek szerint ambivalensen állnak a kérdéshez: ahogy megírtuk, elővették azt az orvost, aki a járvány kitörésekor figyelmeztetni próbált, a 444 arról írt, hogy egyetemi tanárt ítéltek házi őrizetre, a BBC pedig arról számolt be, hogy újságírókat hallgattak el, amiért azok megpróbáltak információkat kijuttatni az országból. A közös bennük, hogy kritikával illették a hatóságokat, mert azok nem kezelték megfelelően a helyzetet.

Nem biztos, hogy a halpiacról szabadult el a koronavírus | Magyar Hang

A lapunknak is nyilatkozó Richard Ebright mikrobiológus szerint a vírus génszerkezete és tulajdonságai nem utalnak arra, hogy mesterségesen előállított vírusról lenne szó.

A The Guardian cikke szerint még maga Vuhan polgármestere is kénytelen volt elismerni, hogy sokkal hamarabb kellett volna a lakosságot tájékoztatni a vírus jelentette veszélyről. A hivatalos adatok szerint csaknem 74 185-en betegedtek meg, és 2009-en haltak meg (köztük a vuhani kórház igazgatója is), ez 2,5 százalék körüli halálozási arányt jelent, egy megfertőzött ember pedig átlagosan 2,2 további személynek adja tovább a betegséget.

Ezek alapján olyan hatalmas járványról nem kéne beszélnünk, ám a vírusok jellemzője, hogy gyorsan tudnak mutálódni, nincs rájuk gyógyszer, csak kezelés, és a dolog jellegéből adódóan jelenleg még védőoltás sincs.

A vuhani polgármestert már csak amiatt is kritika illeti, mert a külvárosokkal együtt 11 milliós városból a pánik kitörése után, ám még a karantén bevezetése előtt 4 millióan távoztak, ezzel potenciálisan rengeteg helyre eljuttatva a fertőzést. Igaz ebből 2 milliónyian eleve nem ott laktak, csak vendégmunkások voltak, a másik kétmillió pedig a holdújév ünnepe miatt utazott rokonaihoz. Más vírusokkal ellentétben a koronavírus leginkább abban veszélyes, hogy a hosszú lappangási idő alatt is fertőz: azaz, sokan nem is tudják, hogy betegek, és mégis továbbadják a fertőzést.

Ennél is rosszabb a helyzet, ha a Csong Nansan és 37 társa által publikált tanulmánynak hinni lehet. A 2003-as SARS-vírus leküzdésében kulcsszerepet játszó, hazájában nemzeti hősként tisztelt epidemológus szerint a lappangási idő akár 24 nap is lehet, és a vírus továbbra is világszerte terjed.

Egy harvardi víruskutató, a The Wall Street Journalnak nyilatkozó Marc Lipsitch szerint az is valószínű, hogy globális lesz a járvány, és a világ népességének akár 40–70 százaléka is megfertőződhet. Ira Longini, a WHO munkatársa szerint is várható, hogy a világ népességének kétharmada elkapja majd a vírust még idén. Ezek a becslések a jelenleg ismert adatok alapján várhatóak: a hosszú, lappangási idő miatti fertőzésképesség, és, hogy egy személy további 2,2 személynek adhatja át a kórt.

Mivel ezek nagyon súlyos feltételezések, lapunk megkereste Salát Gergely sinológust, a PPKE tanszékvezetőjét, és Eugenia S. Lee, Dél-Koreában élő magyar publicistát, hogy ők hogy látják, mennyire lehet hinni a kínai adatoknak, illetve közvetlen közelről hogyan néz ki a járvány.

Eugenia S. Lee a Dél-Koreában fogható illetve olvasható hivatalos híradások alapján hangsúlyozta, hogy nem lehet tudni, mi a vírus valódi elterjedtsége, hiszen Kína annyi adatot ad ki, amennyi neki tetszik, ám elképzelhetőnek tartja, hogy a járvány Japánban csak most fog robbanni. Beszámolt egy 80 éves nőről, aki soha életében nem járt külföldön, kínaival sem találkozott, ellenben ült taxiban, és minden valószínűség szerint így kaphatta el a vírust, amibe bele is halt (a taxis nem betegedett meg). Halála után a patológus fedezte csak fel, hogy fertőzött volt.

Dél-Koreában is most regisztrálták az első vidéki beteget, a 82 éves férfi úgy fertőződött meg, hogy sohasem járt külföldön. Mára a feleségét is koronavírussal diagnosztizálták, Szöulban pedig növekvő aggodalommal készülnek a vírus elszabadulására: ha a betegség betette a lábát az országba, akkor az is fertőzött területnek számít. A hosszú lappangási idő és fertőzőképesség alapján szerinte Japánban kontroll nélkül jelen lehet a vírus, és bármikor ki is törhet a járvány. Eugenia S. Lee szerint becslésre alapozott tanulmányokból kiindulni felesleges, abból rengeteg van pró és kontra is, viszont a folyton-folyvást nyilatkozó szakemberek arca minden, csak éppen nem bizakodó.

Ezt erősítette meg Salát Gergely is. Szerinte a kínai-amerikai szembenállás egyik eleme az is, hogy az amerikaiak igyekeznek eltúlozni a járványveszélyt, ezzel ráhúzni Kínára azt, hogy képtelenek kordában tartani a vírust és félrekezelik a bajt. Szerinte viszont nem reális az, hogy titkolnák az eseteket, hiszen éppen azzal tudják saját népességük előtt indokolni a kimondottan drasztikus lépéseket (60 milliónyian nem hagyhatják el lakhelyüket, Hupej tartományban már kijárási tilalom van a BBC híre szerint), és pont ezzel tudnak mozgósítani, hogy beismerik a veszély nagyságát.

Azt viszont el kell szerinte ismerni, hogy a hatóságok nem mindig állnak a helyzet magaslatán, hiszen a járvány teljesen váratlanul tört rájuk. Salát Gergely úgy véli, nem kezelik rosszabbul a helyzetet, mint az amerikaiak tették azt a Katrina hurrikán esetén, vagy a japánok a fukusimai katasztrófánál. A kutató biztosra veszi azonban, hogy több az eset a hivatalosnál, hiszen nem áll rendelkezésre elegendő mennyiségű teszt, hogy kimutassa azt a betegeknél, illetve, az enyhébb tünetekkel bíró emberek nem mennek be a kórházba, vagy eleve hazaküldik őket azok túlterheltsége miatt, így ők nem jelennek meg a statisztikában.

Szerinte azon sem kell nagyon csodálkozni, hogy házi őrizetbe kerültek többen, minden állam fellép a rémhírterjesztőkkel szemben; nagyon helyesen, tette hozzá, hiszen egy esetleges pánik Kínában tömeges népvándorláshoz, zavargásokhoz, így a vírus további terjedéséhez és milliók halálához vezetne – ám, tette hozzá, azt a hatóságok döntik el, hogy mi az igazság, és mi a rémhír.

Ahogy azt a Nature magazin írja, bár csökkenőben van a regisztrált esetek száma, mégis, mivel február 9-én ért véget a holdújév ünnepe miatti szabadságolás, arra rászámítva a 10-14 napos lappangási időt, február 21-e körül elképzelhető egy második hulláma a megbetegedéseknek. A kínai hatóságok mindenesetre bizakodóak.