Moszkva: Egy török gépesített hadosztály van Szíriában, de Nyugaton ezt nem látják
Török katonai konvoj halad az északnyugat-szíriai Idlib tartomány keleti részében 2020. február 20-án. A nagyrészt felkelő milíciák ellenőrzése alatt álló Idlíb tartomány visszaszerzéséért az orosz légierő által támogatott damaszkuszi kormánycsapatok intenzív műveleteket folytatnak. A mérsékelt lázadó csoportokat segítő török hadsereg egy 2017. májusi orosz-török-iráni megállapodás értelmében van jelen a feszültségcsökkentési övezetnek minősített Idlíbben (Fotó: MTI/EPA/Jahja Nemah)

Moszkva szerint a törökök nemzetközi jogot sértenek Szíriában. Az orosz védelmi minisztérium közölte, egy török gépesített hadosztály van Idlib közelében, amit Nyugaton senki sem vesz észre.

Ankara nem teljesíti az idlíbi rendezésről Szocsiban megkötött megállapodást, a terroristák megerősített övezetei összenőttek a török megfigyelőállásokkal a feszültségcsökkentési övezet határán - jelentette ki Igor Konasenkov, az orosz védelmi minisztérium szóvivője szerdán Moszkvában.

Konasenkov emlékeztetett arra, hogy a 2018 szeptemberében megkötött megállapodás értelmében Törökország vállalta: 15-20 kilométerre szorítja vissza a terroristákat az idlíbi feszültségcsökkentési övezet határától.

Ehelyett az ENSZ által terrorszervezetként nyilvántartott Haját Tahrír as-Sám (ez az an-Nuszra Front egyik elnevezése), a Turkesztáni Iszlám Párt és a Hurrasz al-Dín északra, a török határ mellé szorította ki a mérsékelt szíriai ellenzéket - mondta.

"A terroristák megerősített övezetei a feszültségcsökkentési övezet határán összenőttek a megállapodás értelmében telepített török megfigyelőállásokkal" - hangoztatta a tábornok.

A szóvivő szerint a terroristák támadásaira válaszul februárban végül a szíriai kormányhadsereg valósította meg a megállapodásban foglalt 15-20 kilométer széles demilitarizált övezet létrehozását.

Meddig érhet a törökök bosszúja? | Magyar Hang

Ez lehetővé tette, hogy a polgári lakosok birtokba vegyék az Aleppót Hamával összekötő M5-ös autópályát - ezt a szocsi memorandum szerint a pufferzóna létrehozásának kellett volna biztosítania -, és hogy a környező településeket ne érjék többé tüzérségi támadások - tette hozzá.

Konasenkov - az MTI tudósítása szerint - felhívta a figyelmet arra, hogy a hmejmími orosz katonai bázist és a vele szomszédos szíriai városokat naponta érték támadások amiatt, hogy Törökország nem hozta létre a demilitarizált övezetet Idlíbben.

A szóvivő kifogásolta, hogy Ankara a nemzetközi jog megsértésével egy gépesített hadosztályt dobott át a feszültségcsökkentési övezetbe, amit "Nyugaton senki sem vesz észre".

A tábornok emellett azzal vádolta meg a nyugati országokat, hogy a humanitárius helyzet miatt hangoztatott aggályaik ellenére nem vállalnak részt a szíriaiak segélyezésében a terroristáktól felszabadított területeken. Mint mondta, ezt csak az orosz hadsereg és a szíriai kormány teszi meg.

Konasenkov szerint a török határon át Szíriába szállított segélyek gyakorlatilag mind a terroristákhoz kerülnek.

Recep Tayyip Erdogan török elnök csütörtökön Moszkvába utazik, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnökkel megvitassa az Idlíbben kialakult válsághelyzet rendezésének lehetőségeit.

Idlíb a Bassár el-Aszad szíriai elnök ellen harcoló felkelők utolsó bástyája, korábban ide szállították át családostól Aleppóból és Dúmából azokat a fegyvereseket, akik az ott elszenvedett katonai vereség ellenére sem voltak hajlandók tárgyalni a damaszkuszi kormánnyal. A térséget több dzsihadista szervezet, illetve a török támogatást élvező, mérsékeltnek mondott lázadócsoportok tartják ellenőrzésük alatt.

A szíriai kormányerők tavaly áprilisban indítottak offenzívát az északnyugati országrész visszafoglalására orosz támogatással, előrenyomulásuk december közepén vett új lendületet. Időközben a szíriai kormánycsapatok közvetlenül a török hadsereggel is összecsaptak, a harcok több tucatnyi török katona életét követelték, ami még inkább kiélezte az Ankara és Damaszkusz közötti amúgy is ellenséges viszonyt.