Németország nem engedi, hogy a rakétáit orosz célpontra irányítsák

Németország nem engedi, hogy a rakétáit orosz célpontra irányítsák

Olaf Scholz német kancellár. (Fotó: MTI/EPA/Hannibal Hanschke)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Németországnak nem áll szándékában lazítani a német fegyverek Oroszország elleni használatára vonatkozó korlátozásokon, Kijev sürgetése ellenére sem – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár New Yorkban. 

A kancellár az MTI tudósítása szerint a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel való találkozója előtt azt mondta, hogy a német kormány „nagyon világosan” döntött arról, hogy a rakétáikat ne használják mélyen orosz területen lévő célpontok ellen. „Ezt nem fogjuk megtenni. És erre jó okunk van” – mondta Scholz, aki a világ többi vezetőjével az ENSZ Közgyűlésére utazott, az USA-ba.

Zelenszkij valóban régóta sürgeti a nyugati szövetségeseket, hogy engedélyezzék Ukrajna számára a nagy hatótávolságú rakéták használatát a frontvonal mögötti célpontok, köztük orosz logisztikai központok és katonai támaszpontok elleni támadásra. A Németország által már leszállított fegyverek közül – ahogy azt a 24.hu írja – jelenleg a legnagyobb, 84 kilométeres hatótávval a MARS II rakétavető rendelkezik. Az 56 kilométeres hatótávú Panzerhaubitze 2000 önjáró tarack is használatban van az ukrán hadseregben. Berlin mindkét fegyver használatát engedélyezte Kijevnek az északkelet-ukrajnai, harkivi hadműveletben.

Scholz azonban több alkalommal is megtagadta a nagy hatótávolságú precíziós fegyverek leszállítását Ukrajnának, függetlenül a többi NATO-szövetséges döntéseitől. A kancellár nem akar átadni a német Taurus manőverező robotrepülőgépekből, amelyek hatótávolsága mintegy 500 kilométer. Szerinte ez „az eszkaláció nagy kockázatával járna”.

A téma szerepel Zelenszkij és Joe Biden amerikai elnök e heti, washingtoni találkozójának napirendjén. Vlagyimir Putyin orosz elnök korábban azt hangoztatta, hogy Oroszország a NATO közvetlen hadba lépésének tekintené, ha a nagy hatótávolságú, nyugati precíziós fegyvereket bevetnék mélyen orosz területen fekvő célpontok ellen.