A német nyelvterület konzervatív-liberális értékrendűnek tartott lapjai is kiemelten foglalkoztak az orosz-ukrán háborúval. A svájci Neue Zürcher Zeitung főszerkesztője a hidegháború utáni világrend végéről, és új korszakról értekezett ma reggeli terjedelmes publicisztikájában. Egyebek mellett arra a következtetésre jutott, hogy az elrettentés szerepe rendkívüli módon felértékelődött. Hasonlókat feszegetett a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) egyik publicisztikája is, a lap vezércikke szerint pedig az orosz invázió annyira megrázta és megváltoztatta Európát, mint Adolf Hitler támadása óta egyetlen másik erőszakos cselekmény sem. Az osztrák Die Presse szerzője arra jutott, hogy Ukrajna a helyzetéből adódóan és a körülmények miatt ezüsttálcán hevert Oroszország számára, megtámadásának napja fordulópont.
A tekintélyes Neue Zürcher Zeitung főszerkesztője, Eric Gujer szerint a hidegháború utáni korszak Ukrajna megtámadásával véget ért. Az Egyesült Államok és szövetségei az utóbbi évtizedekben abban a hitben éltek, hogy képesek meghatározni a globális szabályokat. Ezzel együtt sem volt ez a korszak sem békés – ennek apropóján a terrormerényletekre, az iraki és afganisztáni háborúra emlékeztetett.
A Nyugat biztonságát eddig senki sem kérdőjelezte meg, Vlagyimir Putyin orosz elnök azonban ezt a bizonyosságot szétrombolta. Eric Gujer úgy fogalmazott, Putyin olyan világot támasztott fel, amelyben a hatalmi politika és a meztelen erőszak dominál. A történtek már a második tanúbizonyság a Nyugat számára az afganisztáni Kabul dicstelen bukása után. A főszerkesztő szerint 2022. február 24-ét a jelentőségét illetően sem túlzás a berlini fal 1989. november 9-i leomlásához hasonlítani. Úgy véli, hogy azt követően remény mutatkozott arra, hogy a véres évszázad démonait sikerül megfékezni, ám kiderült, hogy az azóta eltelt három évtized csupán egy rövid pihenőt, fellélegzést jelentett.
Szerinte Ukrajnát az a szerencsétlenség érte, hogy két nagyhatalmi tömb közé szorult, és nem választhatja meg szabadon, hogy hová kíván tartozni. Ugyan nem közvetlenül a NATO-t érte támadás – folytatta –, de az elveit és normáit igen. A NATO ugyanis az utóbbi időben nem csupán katonai védelmi szövetségként definiálta magát, hanem értékközösségként, ez pedig jelenleg támadás alatt áll.
A főszerkesztő a Nyugatot is ostorozta, amiért szerinte ügyetlenül viselkedett Oroszországgal szemben, és lenézését sem rejtette véka alá. Sarokba szorították Putyint, és kényelmes kifogásokkal látták el. Mindezek ellenére Ukrajna megtámadását nem lehet védelmi intézkedésként értékelni – jelentette ki.
Gujer rámutatott: az elrettentés szerepe rendkívüli módon felértékelődött. Immár a svájciak is megértik, hogy miért van szüksége az országnak hiteles honvédelemre, modern repülőgépekre, a németek is felfogják, hogy a védelmi kiadások növelésére, és nem annak középtávú csökkentésére van szükség.
A terjedelmes cikk végén arra a következtetésre jutott, hogy Európára ismét egy függöny ereszkedik le. Ez ugyan nem lesz vasból – mint a hidegháború idején –, de ismét kettéosztja Európát. Ráadásul az európai külpolitika romokban hever, ennek összerakása pedig herkulesi feladatot jelent.
FAZ: a szankciók rövid távon keveset érnek
A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) vezércikke felidézte: amikor Olaf Scholz (SPD) német kancellár két hete Vlagyimir Putyinnál járt Moszkvában, arról beszélt, hogy az ő generációja számára a háború elképzelhetetlenné vált. Ekkor azonban csak a saját a nevében beszélt, a mellette álló Putyin nevében nem. Az orosz elnök hódító háborút tervezett Ukrajna ellen, propagandával előkészítette, majd csütörtökön elindította. Berthold Kohler szerint ez úgy megrázta és megváltoztatta Európát, mint Adolf Hitler támadása óta egyetlen másik erőszakos cselekmény sem.
A Kreml a páncélosaival az egész európai államrend, a nemzetközi jog és az észszerűség ellen is támadást intézett – vélekedik a szerző. Szerinte a németek és az egész nyugati politika legfőbb feladata most az, hogy – a „hatalmi mámorban” lévő Vlagyimir Putyin számára világossá tegye, a NATO a szövetség területének minden négyzetcentiméterét megvédené, minden eszközzel, ami csak a rendelkezésére áll. Putyin nem csupán kigondolta az elképzelhetetlent, hanem meg is tette – fogalmazott –, erről a Nyugatnak, de különösen Németországnak soha nem szabad elfeledkeznie.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung egy másik, pénteki publicisztikája arról értekezik, hogy az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború arra világít rá, Németországban komoly változásra van szükség az energia- és védelmi politikában, azokra politikai stratégiát kell kidolgozni. A szerző, Gerard Braunberger ezt azzal indokolja, hogy Németország külpolitikája hosszú időn át az exportáló cégek érdekeit szolgálta az autokratákkal szemben is. Ezen változtatni szükséges, még ha ennek a gazdasági igényei nem lesznek kicsik.
Úgy látja, hogy az orosz haderő nemzetközi jogokat sértő támadása nem csupán az európai békés együttélés megvalósítására irányuló erőfeszítéseket veti vissza évtizedekre. Az Oroszország elleni szankciók rövid távon nem fékezik meg a kíméletlen katonai akcióra elszánt vezetőt, mert a költségvetési tartalékok évek alatt újraépíthetők – szerinte ezzel kapcsolatban nem érdemes más illúziókban ringatnia magát senkinek. Ugyanakkor tekintettel az nyersanyagexporttól jelentősen függő orosz gazdaság törékenységére, a célzott és jól irányzott szankciók hosszú távon bizonyosan éreztetik hatásukat, még ha azok nem is számszerűsíthetők.
Die Presse: A történelem fordulópontja
Az osztrák Die Presse is a történelem fordulópontjának tartja, hogy Oroszország csütörtökön megtámadta Ukrajnát. Vlagyimir Putyin orosz elnököt „elvetemült autokratának” nevezve úgy fogalmazott, ok nélkül használ katonai erőt Európa közepén, hogy a szomszédját szétszakítsa. A szabad világ pedig tehetetlen szemlélője az eseményeknek.
A szerző, Christian Ultsch szerint Putyinnak soha sem kellett számolnia a nyugat katonai ellenállásával. Ennek kapcsán emlékeztetett, hogy Joe Biden amerikai elnök már a válság kezdetén világossá tette, hogy egyetlen NATO-katona sem fog Ukrajna segítségére sietni – különben is az atomháború veszélye is túlságosan nagy rizikót jelentett volna. Így Ukrajna ezüsttálcán hevert Oroszország számára. Majd – utalva korábbi beszédeire – Putyint hobbitörténésznek nevezve úgy fogalmazott, hogy Ukrajna megtámadásával a revizionista fantáziáit ülteti át a gyakorlatba. Putyin egy atomhatalom uralkodójaként szabad kezet kapott.
Szerinte kiderült, hogy a Nyugatnak a szavakon és a szankciókon kívül nincs más eszköz a kezében. Az elrettentés ezen eszközei pedig semmit sem érnek, így aztán Ukrajna teljesen egyedül maradt Oroszországgal szemben.
