Egész Ukrajnát érintő rendkívüli állapot bevezetéséről döntött az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács – ezt Olekszij Danyilov, a szervezet titkára közölte szerdán. Kivételt jelent Donyeck és Luhanszk megye, ahol ez a vészhelyzeti jogi rendszer már érvényben van. A döntést még jóvá kell hagynia a parlamentnek, az Ukrajinszka Pravda hírportál szerint a törvényhozásnak erről 48 órán belül határoznia kell.
Danyilov elmondása szerint a rendkívüli állapothoz kapcsolódó korlátozások régiónként eltérőek lesznek, de a legtöbb állampolgár életét semmilyen módon nem fogják érinteni. – Ez a közrend, a lakosság és a nemzetgazdaság létfontosságú tevékenységét biztosító létesítmények védelmének erősítése lesz, lehet szó a forgalom korlátozásáról, a közlekedés fokozottabb ellenőrzéséről, illetve a magánszemélyek okmányainak ellenőrzéséről. Ezek megelőző jellegű intézkedések, hogy a béke fennmaradjon az országban, a gazdaság működjön, és megakadályozzuk a destabilizációt – mondta Danyilov.
Denisz Smihal miniszterelnök a kormány szerdai ülését megnyitva, úgyszintén biztosított afelől, hogy a rendkívüli állapot bevezetése nem lesz hatással az ukránok mindennapjaira és az üzleti életre. – A Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács minden régió biztonságának erősítése, az esetleges további agresszióra történő felkészültség fokozása érdekében rendkívüli állapot bevezetését javasolta. Ez mindenekelőtt lehetővé teszi katonaságunk és rendfenntartó tisztjeink számára, hogy jobban kézben tudják tartani a helyzetet. Nem lesz semmilyen különleges hatással az emberek életére vagy vállalkozásaira – közölte.
Danyilov korábban, a nap folyamán tartott kijevi sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy egy Ukrajna elleni teljes körű orosz invázió esetén azonnal hadiállapotot vezetnek be az országban, és erről tájékoztatják a lakosságot. A rendkívüli állapot más, nem jár például kijárási tilalommal. Az Ukrajinszka Pravda tájékoztatása szerint a rendkívüli állapot csak azokat a jogokat korlátozza, amelyek hozzájárulhatnak a veszélyhelyzet vagy a pánik elterjedéséhez. Például korlátozni lehet a jogot a békés gyülekezéshez, hogy egy helyen nagy tömeg ne koncentrálódjon, a jogot az oktatáshoz, hogy a diákok ne üljenek az osztálytermekben vagy az információterjesztés jogát, hogy álhírek ne terjedjenek.
(MTI)
