Dilili Párizsban című új rendezéséről, a francia animációs filmekről és óvatoskodó producerekről is beszélgettünk Michel Ocelot-val.
Kultúra
Igaz, csak ideiglenesen nevezték ki.
Ma már kevesek számára ismert, hogy a XVIII–XIX. században Pest és Buda volt a szerbség kulturális központja.
Ha fel tudjuk venni Krasznahorkai László őrületig fokozott ritmusát, nemcsak mások őrületét járhatjuk be.
Cseke Eszter és S. Takács András a közmédiával való szakításról, a megfigyelésről és hogy a digitális fejlődéssel okosabb lett-e a világ.
Tisztáznunk kell a korábbi rendszerek bűneit, különben csak saját magunkat traumatizáljuk – mondja Dragomán György. A teljes interjú.
Tehetsége és elhivatottsága révén meghatározó szerepet játszott a magyar filmművészet hatvanas évekbeli megújításában.
Aki homályos ideológiai érvek és egyéni érdeksérelmek mentén ítélkezik, arról aligha mondható el, hogy szívén viseli a magyar mozi sorsát.
Szívszorító háborús drámát és bűbájos francia művészsztorit is láthattunk az idei Anilogue-on.
Alighanem az egész országra ráférne egy kiadós meseterápia. Interjú.
Sokan csak jobban hisznek a történelmi legendákban, ha azokat a tényekre hivatkozva cáfolja valaki.
Születésnapját ünnepli a költőzseni, akit a maga teljességében alig ismerni ki.
A nemi erőszak következményeivel, ezzel a még szinte ma is tabunak számító témával foglalkozik Tunyogi Henriett harmadik kisjátékfilmje. Most moziban is megnézheti.
Amikor először interjút kértünk a friss Gérecz Attila-díjas Dezső Katától, a szerződésére hivatkozva Orbán János Dénes közölte velünk, hogy szó sem lehet ennek engedélyezéséről. A KMTG elsőkötetes szerzője végül mégis kötélnek állt.
Vlad Ivanovnál kevesen értenek jobban az ellentmondásos karakterekhez. A román filmsztárral beszélgettünk.