Akkumulátorgyárak után jönnek a kínai kiserőművek?

Akkumulátorgyárak után jönnek a kínai kiserőművek?

Paks, 2019. június 25.
A Paksi Atomerőmû 2019. június 25-én.
MTI/Sóki Tamás

Fotó: Sóki Tamás

 

Nem tudom, mitől féljünk jobban: attól, hogy lesz egy orosz atomerőművünk vagy esetleg attól hogy egy kínai is? – jegyezte meg Holoda Attila energetikai szakértő, a második Orbán-kormány energetikai helyettes államtitkára annak kapcsán, hogy Hszi Csin-ping kínai elnök májusi látogatásakor Orbán Viktor bejelentette, nukleáris ipari együttműködés kezdődik Kína és Magyarország között. Az új paksi atomerőmű beruházásért is felelős Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter ezt kiegészítette azzal, hogy ez a nukleáris energiatermelés teljes vertikumát le fogja fedni.

A minden területre kiterjedő együttműködésbe bármi beleférhet, sokan egyből arra gondoltak, hogy Kína beszáll a Paks II.-beruházásba. Erre a lehetőségre utalt nemrég a Portfóliónak adott interjújában Jákli Gergely, a Paks II. Zrt. vezérigazgatója is, amikor megemlítette, hogy bár egyelőre nem látja azt a pontot, ahol a kínai cégek a paksi bővítésbe csatlakozhatnának, de ennek lehetőségét nem tudja kizárni. Holoda Attila azonban ezt kevéssé tartja valószínűnek, hiszen a 12,5 milliárd eurós paksi bővítés orosz projekt. A kínai részvétel csak akkor képzelhető el, ha a Roszatom is úgy gondolja, hogy bevonja őket, mert például valamit nem képes teljesíteni. A kínaiaknak egyébként van tapasztalatuk az orosz erőművek terén: jelenleg is építenek a Paksra szánthoz hasonló, VVER-1200-as típusú, nyomottvizes reaktorblokkokat. Az ázsiai ország ma világszinten is piacvezető az atomerőművek építésében, jelenleg is 52 blokk építése van folyamatban, és évente 4-5 reaktort adnak át. Jákli Gergely szerint a kínaiak ma „építenek mindent: amerikai, kanadai, koreai, francia, orosz és kínai műszaki tervek alapján, illetve az összes külföldi technológia kínai megfelelőjét”. Szakemberek szerint a projektmenedzsmentben és a szervezésben egyenesen élen járnak.

• Vajon meg tudnak-e felelni a szigorúbb uniós előírásoknak a kínai erőműépítők?
• 
Van-e esély arra, hogy kis moduláris erőművek épüljenek hazánkban?
• 
Melyek ezeknek a kis erőműveknek az előnye a nagyobb atomerőművekkel szemben? 

A teljes cikket elolvashatja Plusz előfizetésünkkel, vagy a Magyar Hang hetilap május 30-ig kapható 2024/21. számában. Országjáró riportok, interjúk, elemzések, véleménycikkek, reklámmentes olvasás – ezeket kínálja a Magyar Hang Plusz!

Olvassa el a teljes cikket online, Magyar Hang Plusz előfizetéssel! Egy hónap csak 1690 forint!

Előfizetek
Már előfizettem, belépek Beléptem, elolvasom a cikket!