Milyen lehetett a kamasz Jézus?

Milyen lehetett a kamasz Jézus?

Nógrádi Gábor és kötete (Szerzőfotó: Beliczay László)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Az eddig csak gyerekbibliából, hittankönyvekből és templomi prédikációkból megismert Jézust valahogy már gyerekként is felnőttnek képzeltem. Most azonban ez a kép leomlott, és helyette a kamasz Jézus elevenedett meg, került közelebb hozzám. Jézus életéből kimarad egy rész a Bibliában. Nem tudjuk, hogy mi történt vele gyerek- és felnőttkora között. A Nógrádi Gábor által írt és a Móra Kiadónál megjelent regény ezt a Bibliában lévő lyukat foltozza be. Jézus születéséről, tanításairól és haláláról sok mindent tudunk, de a kamaszkoráról semmit. A történet főszereplője Jesua (Jézus), aki úgy tűnik, nem is tudja magáról, hogy ő a kiválasztott. A valóságalapot nem nélkülöző történet cselekménye a fantázia szüleménye.

A könyvben Nagy Heródes utódja, Heródes Antipász félszemű csillagjósa újból felfedezi a betlehemi csillagot az égen. Ennek hatására Heródes Antipász két katonát (a római Marcust és a trák Kotüszt) indít Názáretbe, hogy kutassák fel a tizennégy évvel azelőtti betlehemi vérengzéskor életben maradt „zsidó királyt”, a Messiást. Jesua és a többi gyerek a családból különböző okokból többször is találkozik a katonákkal, miközben Jesua családja (édesanyja, Mária, édesapja, József és Jesua anyjának az unokatestvére, Erzsébet) igyekszik elrejteni a fiút a hatalom szeme elől, nehogy kiderüljön, hogy Betlehemben született. Erről azonban maga Jesua sem tud. Ő úgy hiszi, hogy Jeruzsálemben született.

Eközben Jesua és a gyerekek (Rebeka, Júda, Jakab, Simon, Mirjam és János) a Názáret melletti sziklafalban található barlangban egy rejtélyes idegent találnak, aki Isten kardjának nevezi magát. A gyerekeknek meg kell próbálniuk titokban tartani az ő (Barabás) személyét, mert kiderül, hogy egy lázadó csoporthoz tartozik. Apropó, csoportok: a történetben erősen megjelenik a különböző népcsoportok üldöztetése, ami kétezer évvel később is nagy gondot jelent. Jesuát olyan fiatalnak ismerjük meg a regényből, aki a gyerekeknek minden jó történetet elmesél a szent iratokból, és imád tanítani. A katonáknak is feltűnik Jesua szokatlan kék szeme és bölcs gondolatai. Marcus még egy fatáblákra vésett, a Tórából való idézetes gyűjteményt is rendel Jesuától.

Ha három szóval jellemezhetném a művet, akkor az a „Jézus, üldözés, izgalom” lenne. A könyv hangulatáról az jutott eszembe, hogy a régi korokban játszódó történeteknél szokott lenni egy poros érzésem, mintha nem tudnék belemenni abba a korba. Itt nem tapasztaltam ezt. Mintha a cselekmény most játszódna, csak egy távoli univerzumban. Van egy alapfeszültség, végig szorítasz a főhősnek. Nagyon izgalmas és érzelmes a történet. Néhol azonban elég komor, ijesztő és félelmetes.

A történetmesélés sebessége számomra pont ideális. Nem is túl lassú, nem is túl gyors. Nincs nyugvópont, de nem egy rohanós könyv, hanem szépen ki vannak dolgozva a részletek is. Számomra ez egy abszolút „egy ültő helyben végigolvasós” mű. Az író érzékletesen mutatja be a kort, a lakóházakat, a környező tájat, az ételeket, a ruházatokat, így még a szokásosnál is jobban a szereplők helyébe képzelhetjük magunkat, ott lehetünk Názáretben Jesuával és a családjával. A könyv elején található térkép külön segít a tájékozódásban. Kicsit nehezebb a mai viszonyok tükrében követni a kapcsolati szálakat, hogy ki kinek a kije, mivel ebben a korban többen éltek együtt, mint ma. A helyszínre és az eseményekre utaló, szimbólumokkal (például szem, betlehemi csillag) tarkított borító segített belehelyezkedni a könyv világába. Szeretem az ilyen borítót, ami egyszerű formáival és színeivel nincs túlbonyolítva, nem túl sok, mégis többféle jelentést hordoz.

Egy idézet befejezésként, ami összefoglalja a regény fő mondanivalóját számomra: „Pedig tudnom kellene. Az ember fiának tudnia kellene, milyen sorsot szán neki a Teremtő. Tudnia kellene, miért üldözik, ha üldözik. Tudnia kellene, mi történhet vele. Mire számíthat. Mert ha nem tudja… Ha nem tudja, akkor csak tétován kóvályog a világban. Botladozik a saját életében.”

Elsősorban idősebb gyerekeknek és felnőtteknek ajánlom ezt a könyvet, de azoknak sem ellenjavallt, akik második gyerekkorukat élik. A történelem, a vallás és más kultúrák iránt érdeklődőknek kiváló olvasmány lehet. Ha szeretnéd megtudni, vajon kiderül-e Jesua valódi születési helye, rájönnek-e Heródes Antipász küldöttei, hogy ki ő valójában, Barabás segíteni vagy hátráltatni fogja-e főhősünk sorsának alakulását, Marcus és Kotüsz csak zsoldosok, vagy valódi emberek valódi érzelmekkel, fontos-e az ember küldetése, akkor javaslom ezt a könyvet elolvasásra.

Nógrádi Gábor: Akit keresnek: Jesua. Móra Könyvkiadó, 2024. 2999 Ft

Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2024/6. számában jelent meg február 9-én.