A világ sok millió darabra tört szét, zárt univerzumként keringünk anélkül, hogy megértenénk egymást – fogalmazott a Magyar Hangnak adott interjújában Kun Árpád. A családjával 2006 óta Norvégiában élő író a Boldok észak című nagy sikerű könyvében egy benini férfi mágikus kalandjain keresztül mesélt idegenségről és otthonosságról egy távoli fjord partjainál. Második regénye, a Megint hazavárunk a kiköltözésük történetét elevenítette fel, a „trilógia” záró darabja, a most megjelent Takarító férfi pedig ismét visszatér a fantázia világába, és az északi boldogság is új értelmet nyer.

Az író a Boldog észak kapcsán elárulta, hiába készült el a regény norvég fordítása, az valószínűleg nem jelenhet meg, ahogy más idegen nyelven sem valószínű, hogy kiadják. Párizsban, egy író-olvasó találkozón szegezték neki a kérdést, hogy nem tartja-e problémásnak, hogy fehér emberként írta meg egy fekete afrikai történetét. – Ledöbbentett a felvetés, hogy sokan efféle baromságok alapján ítélnek meg egy szöveget, de ilyen világban élünk. 2013-ban, amikor a Boldog északot írtam, még talán nem volt ennyire komoly a helyzet, a politika azonban mára beszivárgott oda is, ahol semmi keresnivalója. Amíg az irodalom nem az irodalomról szól, addig a regény egyetlen idegen nyelven sem fog megjelenni – mondta.

• Mit jelent az identitások cseréje, és mi köze ennek a magyar politika csendőrhumorához?
• Mennyit változott 16 év alatt a boldog észak?
• Milyen egy megengedő társadalom?
• Miért érdemes csak az asztalfióknak írni?
• Hazatér-e családjával Norvégiából?