A vevő fizet, a szállító és az állam kaszál

A vevő fizet, a szállító és az állam kaszál

A 2018. október 18-i képen konténerek sorakoznak a kelet-kínai Santung tartománybeli Csingtao (Qingdao) kikötőjében (Fotó: MTI/EPA/Roman Pilipej)

A koronavírus-járvány okozta bonyodalmak alig egy hónap alatt megsemmisítették a tartós és stabil logisztikai láncok mítoszát. Kiderült, hogy ez a lánc bizony töredezett és sérülékeny. Persze a rendszer fejreállásához a mértéktelen túlfogyasztás is hozzájárult, illetve a multinacionális vállalatok csillapíthatatlan profitéhsége. Vagyis, ha kicsit fegyelmezettebb lenne az emberiség, akkor ezek a gondok nem merülnének fel – értékelte a logisztikai díjak egekbe emelkedését lapunknak Szalma Botond, a Mahart volt vezérigazgatója, a Plimsoll Zrt. vezérigazgatója, aki egyben a Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság (MLBKT) elnökségi tagja.

Az ellátási problémát fokozza, hogy nemcsak a konténeres szállítás sebessége esett vissza, de a járvány következtében kialakult munkaerőhiány miatt sok helyütt jelentősen lelassult a hajók kirakodása, illetve a kikötőkből sem tudják tovább szállítani az árukat, mert például a megbetegedések, illetve az alacsony átoltottsági arány miatt nincs elég kamionsofőr, és ugyanezen okból a vasúti kapacitás sem mindig elegendő.

Ezt a helyzetet használták ki a konténereket szállító hajótársaságok, hogy „felerősítsék” járvány hatását.

• Mekkora az éves árbevétele a világ tíz legnagyobb konténertársaságának?
• Kinél landolnak az áremelkedés miatt kifizetett plusz összegek?
• Miért járnak jól az államok is?