Nem érdemes drágán feltölteni a gáztárolókat

Az orosz–ukrán háború kapcsán egyre több tagország követeli, hogy a Moszkva ellen elrendelt szankciók sorába kerüljön be az olaj- és gázszállítások leállítása is. A követelés logikus magyarázata, hogy Vlagyimir Putyin az olaj- és gázszállítások fejében fizetett dollármilliárdokból képes talpon tartani az országot, illetve finanszírozni az Ukrajna elleni hadműveleteket.

Az intézkedés bevezetésének két fő ellenzője Németország és Magyarország, bár a németek álláspontja az elmúlt napokban mintha puhulni kezdene. Ez utóbbi talán nem meglepő annak ismeretében, hogy a német gazdasági miniszter a háború kitörése óta körbejárta az Arab-öbölt, hogy új beszerzési forrás után nézzen, illetve azon elképzelés ismeretében, hogy az idei év közepére felére csökkentik függőségüket az orosz energiahordozóktól. Robert Habeck szerint Németország február végi 55 százalékos orosz gázfüggősége most már csak 40 százalék, de mértéke a nyár kezdetére 24 százalékra mérséklődik, 2024-re pedig teljesen megszüntetik azt.

Arról egyelőre nincs hír, hogy Magyarország hasonlóan konkrét lépésekre készülne, pedig a magyar függőség ennél jóval nagyobb. Egyes számítások szerint 90 százalék körüli, de mások szerint is 75–80 százalékos.

• Milyen szintig kellene feltölteni a gáztárolókat az unió elvárása szerint?
• Mennyibe kerülne ez a magyar államnak?
• Ki fizeti a tárolók feltöltésének irdatlanul magas költségét?

A teljes cikket a Magyar Hang április 22-én megjelent, 2022/17. számában olvashatja el. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!