„Orbán Viktor nincs abban a helyzetben, hogy más jellegű társaságot invitáljon”

Többek közt Törökország, Katar, Azerbajdzsán, Üzbegisztán, Szerbia, a Boszniai Szerb Köztársaság és Türkmenisztán vezetőit látta vendégül Orbán Viktor kormányfő a magyar államalapítás ünnepén, augusztus 20-án. A kormányfő „diplomáciai nagyüzemmel” büszkélkedett, de látványos volt, hogy a keleti vezetőkön kívül csak bukott politikusok tettek eleget meghívásának. Mit üzen ez Magyarország helyzetéről és lehetőségeiről? Elemzőket kérdeztünk.

A magyar diplomácia mozgásterének szűkülését mutatja az augusztus 20-ai ünnep külföldi vendégeinek névsora – mondta Rajnai Gergely, a Méltányosság Politikaelemző Központ elemzője a Magyar Hang kérdésére. Kifejtette, az esemény nem Orbán Viktor célját mutatta meg, hanem azt, hogy mire van lehetősége. A magyar miniszterelnök ugyanis annak örült volna a legjobban, ha nagy nyugati vezetők is eljönnek a keletiek mellett – közösen ünnepelve Magyarországot. – Évtizedes projektje a kormányfőnek, hogy hídszerepet töltsön be a Nyugat és a Kelet között, de ez láthatóan, főleg a háború miatt, nem kivitelezhető. Hogy az augusztus 20-ai „diplomáciai nagyüzem” így kudarcot jelent-e Orbán Viktornak, arra azt mondta Rajnai Gergely: abban az értelemben igen, hogy bár korábban voltak apróbb sikerei a Kelet és a Nyugat összekötése kapcsán, ma már nehéz a nyugatiaknak az orosz érdekszférába tartozó vezetőkkel találkozniuk, ahogy már Orbán Viktorral sem feltétlenül mutatkoznak szívesen. 

• Mit várnak Európában Orbán Viktortól?
• Miért nem fordul a kormány külpolitikája nyugatosabb irányba?
• Mi tekinthető az augusztus 20-ai „diplomáciai nagyüzem” egyetlen sikerének?

A teljes cikket a Magyar Hang hetilap augusztus 25-án megjelent, 2023/34. számában találja. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!