Állami ünnep van, ilyenkor a politikum mindig párhuzamokat keres a tiszteletre méltó elődök és az aktuális viszonyok között. Ma különösen eleven ez a gyakorlat, hiszen közpénzen építik Orbán Viktort mint bálványt, sőt egyenesen földre szállt istent. Államalapító királyunkról szólva határozottan a mai magyar viszonyokra vetítjük az ő hagyatékát.
Szent István legfontosabb döntése az volt, hogy a Kárpát-medencét a nyugati, római kereszténységhez kapcsolta. Az országterület délkeleti fele századok óta inkább kötődött Bizánchoz, mint Rómához, a korszak egyes számú hatalma és városa Bizánc volt. István jó érzékkel ismerte föl, hogy a nyugati kereszténység mégis távlatosabb. Családi kapcsolatai is oda kötötték (sógora, II. Szent Henrik 1002–1024 között német-római császár volt), édesapjától, Géza fejedelemtől is nyugati orientációt örökölt. Királyunk német birodalmi tiszteletéről tanúskodik a „bambergi lovas”, a XIII. század elején készült különleges szobor.
A teljes cikket a Magyar Hang augusztus 12-én megjelent, 2022/33. számában találja. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!
Olvassa el a teljes cikket online, Magyar Hang Plusz előfizetéssel! Egy hónap csak 1690 forint!
ElőfizetekMár előfizettem, belépek Beléptem, elolvasom a cikket!
