Szaúd-Arábia azt akarja, hogy Irán boldoguljon, és készen áll a kölcsönös előnyökön alapuló együttműködésre – nyilatkozta nemrég Mohamed bin Szalmán szaúdi trónörökös, szavai meglepetéssel töltötte el az egész világot. A koronaherceg ugyanis néhány évvel ezelőtt még egyenesen Hitlerhez hasonlította Ali Hámeneit, Irán legfőbb vezetőjét, sőt még meg is fenyegette az iszlám köztársaságot, hogy ha háborúra kerülne sor a két ország között, az nem Szaúd-Arábiában, hanem Iránban fog zajlani. Ehhez képest a mostani békülékeny hangnem valósággal csodának tűnik – ám ennek a hátterében leginkább reálpolitikai megfontolások húzódnak.
Mint ismert, az 1979-es iráni iszlám forradalom után Teherán és Rijád viszonya rendkívül megromlott, aminek vallási és geopolitikai okai voltak. Kicsit leegyszerűsítve: míg az irániak a síiták érdekeit igyekeztek erősíteni a térségben, addig a szaúdiak a szunniták érdekeiért szálltak síkra. Ez az ellentét különösen az arab tavaszt követően erősödött fel, mikor Szíriában kitört a háború. Itt Irán (és Oroszország) egyértelműen Bassár el-Aszad mellett köteleződött el nemcsak fegyverszállítmányokkal, hanem külön fegyveres erőkkel is, ezzel szemben a szaúdiak a lázadók oldalára álltak, elsősorban pénzügyi támogatások formájában.
A teljes cikket a Magyar Hang május 21-én megjelent 2021/21. számában találja. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!
Olvassa el a teljes cikket online, Magyar Hang Plusz előfizetéssel! Egy hónap csak 1690 forint!
ElőfizetekMár előfizettem, belépek Beléptem, elolvasom a cikket!
