Elkezdődött az előválasztás várva-várt második fordulója, október 16-a után kiderül, hogy ki lesz az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje. Az elmúlt évtizedet tekintetbe véve az előválasztás és az ahhoz kapcsolódó kampány az ellenzék legnagyobb politikai teljesítménye, amellyel a politikai napirend uralásának elsőbbségét is megszerezték a Fidesszel szemben. Az előválasztás egyik legnagyobb meglepetése Márki-Zay Péter várakozásokat felülmúló szereplése volt, amellyel alaposan rácáfolt a közvélemény-kutatók előzetes méréseire. Habár Márki-Zayt csak a negyedik helyre várták, több választókerületben a harmadik vagy második legjobban szereplő jelölt volt, Hódmezővásárhelyen és Vas megye 3-ban pedig első helyen végzett. Ő volt az egyetlen jelölt, aki minden választókerületben viszonylag egyenletesen teljesített. Bár Karácsony Gergely végül a második helyen végzett Dobrev Klára mögött, ez Karácsony és szavazótábora számára alapvetően csalódás volt, hiszen sokuk hitt abban, hogy a főpolgármester megszerezheti az első helyet.
Taktikázások és üzengetések
Bár csak alig több mint egy hete hirdette ki az Országos Előválasztási Bizottság az ellenzéki előválasztás hivatalos végeredményét, azóta rendkívüli figyelem övezte az ellenzéki térfélen zajló eseményeket. A történéseket a választók egy része nem feltétlenül értékelte pozitívan, a miniszterelnök-jelölti verseny második és harmadik helyezettje közötti taktikázások és üzengetések sokakban keltettek negatív benyomásokat. A kommunikációs térben az ellenérdekelt felek, így Dobrev Klára és a DK is folyamatosan tüzelte a kedélyeket: „Forrnak az indulatok, amiért a két férfi a győztes nő kiszorításáról alkudozik”, „Amíg a két férfi a kigolyózásáról alkudozik, Dobrev Klára a nyugdíjasok képviseletével egyeztetett” – hangzottak a főcímek a DK egyik revolvermédiájában. Felháborodásuk mindenképpen különös annak fényében, hogy a legtöbb alkudozás és egymásra javára történő visszaléptetés az előválasztást megelőzően pont a DK és a Jobbik között zajlott le – akkor még nem volt probléma az alkudozás. A DK háza táján nem volt túl szép húzás a visszatérő, gender alapon történő negatív megkülönböztetés sem, rendre kihangsúlyozva és előnytelen színben feltüntetve a két férfi jelölt nemét. A nyugaton már dübörgő progresszív liberalizmus és identitáspolitika megnyilvánulásai ezek, amely ideológiák igen hatékony módon használják a gender kurzust és a kreált áldozati szerepeket manipulációs célokra.
A taktikázások és üzengetések azért is kelthettek sokakban negatív benyomásokat, mert országunkban sokan elszoktak már a valódi vitáktól és egyezkedésektől, amelyek egy valódi polgári demokrácia alapjait jelentenék. A demokráciától történő eltávolodásban, a politikai kultúra lezüllesztésében a tizenkettedik éve regnáló Fidesz politikai klientúrája játssza a főszerepet, bár valamilyen mértékben nyilván az ellenzék is felelőse a lesújtó állapotoknak. A hatalmon lévők felelőssége azonban mindig nagyobb. Az elmúlt években a Fidesz tudatosan építette le a demokráciát az intézmények és a politikai kultúra szintjén is. Az orbáni hatalmi gépezet a kizárólagos hatalmi politika jegyében folyamatosan arra törekedett, hogy uralja és manipulálja a politikai folyamatokat, politikai harc terepévé változtatva ezzel minden számára fontos területet. A fideszes univerzumban régóta nem a valóság számít már, hanem a konstruált narratívák – ezekkel próbálják az ellenzéket folyamatosan sarokba szorítani.
A Fidesz besült összeesküvés-elmélete
Mindazonáltal a Fidesz által konstruált összeesküvés-elmélet, miszerint az ellenzéki térfélen minden Gyurcsány forgatókönyve alapján zajlik, az előválasztást pedig az ő akarata szerint Karácsony nyeri, erősen megdőlni látszik. A Márky-Zay és Karácsony közötti egyezkedések a péntek délelőtti bejelentés nyomán lezárultak, Karácsony Gergely visszalépett a miniszterelnök-jelöltségtől. A lépés némiképp meglepő, hiszen szerdai sajtótájékoztatóján Karácsony még azt hangsúlyozta, hogy ő nem visszalép, hanem előre; rövid ideig úgy tűnt, hogy végül három induló lesz az előválasztás második fordulójában. A véleményformálók ezt az eshetőséget Dobrev Klára előnyös pozíciójaként értelmezték, mivel a nem DK-s szavazatok mindenképpen megoszlottak volna az ellenfelek között, e szituációból pedig Dobrev nagyobb eséllyel jöhetett volna ki győztesen.
Az új helyzet által azonban romlanak Dobrev esélyei, az eddig prognosztizált felállás helyett egyetlen esélyes jelölt ellen kell majd megküzdenie. A közvélemény-kutatások alapján az eddigi Karácsony támogatók jelentős része át fog szavazni Márki-Zayra – maga Karácsony is Márki-Zay támogatására hívta fel híveit. Időközben a Momentum is bejelentette, hogy Márki-Zay Pétert támogatja a második fordulóban, véleményük szerint vele lehet legyőzni Orbán Viktort. Bár Jakab Péter több alkalommal is kritikát fogalmazott meg Karácsony és Márki-Zay személyével, egyezkedéseivel kapcsolatban, a pártelnök retorikájával szemben a Jobbik szavazótáborának jelentős része is Márki-Zay Pétert támogatja.
Márki-Zay meggyőző imázsa
A legnagyobb bizonytalanság a második forduló részvételi aránya kapcsán áll fent, pedig ez a tényező kardinális tényező lehet. Dobrev első fordulós győzelmében döntő szerepe volt a DK hatékonyan működő választási gépezetének és a mozgósításnak, meggyőző fölényt azonban éppen a magas, 633 ezres részvétel miatt nem tudott elérni. Bár Márki-Zay Péter mögött nincs a DK-hoz mérhető hatékony pártgépezet, ezt a hiányosságot esetében nagymértékben ellensúlyozza a perszonalizáció jelensége. A perszonalizáció során a politikai táboron belül egy adott szereplő kiemelkedő vezéregyéniséggé válik, személye körül kialakul egyfajta rajongás, amely részben személyes varázsának, részben kollektív lélektani folyamatoknak tudható be. A fókuszban elhelyezkedő személy identitásával egyre szélesebb spektrumon tudnak azonosulni a különböző típusú emberek, amelynek eredményeként nagyszámú, elszánt politikai tábor sorakozik fel mögé. Márki-Zay Péter erős elhivatottságával, határozott kiállásaival és a Fidesz felett aratott szimbolikus győzelmeivel olyan egyéni imázst alakított ki, amellyel sokak szemében vált hiteles, támogatásra érdemes politikai szereplővé. Mindezek következtében az ellenzéki választók jelentős része ma már Orbán Viktor legesélyesebb kihívójaként látja őt.
Dobrev Klára is jelentős támogatottsággal és rajongótáborral rendelkezik, Márki-Zay integratív jellemével szemben azonban Dobrev rendkívül megosztó, amelyet több közvélemény-kutatás is megerősített. Bár kvalitásait sokan elismerik, személyét Gyurcsánytól a házastársi kötelék miatt egyszerűen lehetetlen különválasztani. Gyurcsány Ferenc a magyar politika egyik legelutasítottabb, legmegosztóbb szereplője, felesége pedig társa és hű támogatója az egykori miniszterelnöknek. Egy feleségnek természetesen ezt nem lehet felróni, azt azonban igen, hogy a 2010 előtti Gyurcsány-kormányok hibáitól és bűneitől nyilvánosan egyikőjük sem határolódott el soha. Dobrev megosztó imázsához hozzátartozik az is, hogy ő és felmenői is tagjai, illetve haszonélvezői voltak az egykori kommunista nómenklatúrának. Ez a pártállami vezetőréteg a kommunista időkben rengeteg előnyhöz és előjoghoz jutott mások kárára, az okozott károkat és igazságtalanságokat sokan a mai napi nem tudnak megbocsátani.
Bajba kerülhetnek Orbánék
Dobrev Klára miniszterelnök-jelöltsége tehát rendkívül támadható lenne a Fidesz részéről, személye a gyurcsányozós kampány ideális célpontjává válhatna. A Fidesz berkein belül már most egyfajta főnyereményként értékelik Dobrev esetleges győzelmét. Ahogy azt egyes fideszes potentátok a háttérben ironikusan megfogalmazták: egészen biztos, hogy Dobrev Klára a legtámogatottabb ellenzéki miniszterelnök-jelölt, hiszen Orbán Viktor és a komplett Fidesz-tábor is őt támogatja. Márki-Zay Péter győzelme viszont teljes mértékben felülírná az Orbán-rezsim eddigi terveit, hiszen a Fidesz mérései Márki-Zay Péter előválasztási győzelmére korábban nem számítottak, s róla lehet a legkevésbé elhinni, hogy Gyurcsány embere. Az Orbán-rezsim kommunikációs és hatalmi gépezete már így is nehézségekkel küzd, a koronavírus járvány felülírta a korábban kidolgozott forgatókönyveket. A Fidesznek most nincs egy átfogó és nagyhatású narratívája, a manipuláció és a véleménybuborékok formálása több párhuzamos elbeszélés alapján zajlik. Az aggodalmakat és a várható kockázatokat a Fidesz legmagasabb szintjein is szóvá tették már, pedig a bírálat és kritika nem túl gyakori esemény Orbán Viktor szűkebb környezetében. A kommunikációért felelős Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője, Rogán Antal azonban állítólag elégedett a kormányzati kommunikációval, s mivel élvezi a miniszterelnök teljes bizalmát, a kritikákkal nem sokat kell foglalkoznia.
A Fidesz kommunikációs gépezete tehát egyes külső tényezők, illetve a tizenkét év hatalomban eltöltött időszak szellemi-erkölcsi lezüllése miatt eleve gondokkal küzd. Bár erőforrásbeli fölényük továbbra is jelentős, egy integratív, erős miniszterelnök-jelölttel és egy választókerületi szinten egységes ellenzékkel szemben még nehezebb helyzetbe kerülnének. Márki-Zay Péternek minden esélye megvan a győzelemre az előválasztás második fordulójában, hiszen személye a baloldaliak jelentős részét, a mérsékelt liberálisokat és a polgári-konzervatív oldal szavazóit is integrálni tudja. A polgári-konzervatív szavazók részben már ellenzéki térfélen vannak, sokukat azonban továbbra is fogva tartja a nemzet önjelölt, hamis messiásának bűvköre és hatalmi gépezetének manipulációi. Amennyiben azonban egy általuk is vállalható miniszterelnök-jelölt maradna talpon az előválasztásokat követően, támogatásukkal a jövő évi választások kimenetele is nagyobb eséllyel dőlhetne el az ellenzék javára, amellyel Magyarország méltatlan sorsa végre kedvező fordulatot vehetne.
Olvasna még Péter Tamás Perspektíva rovatának elemzéseiből? Kattintson!
A Magyar Hangban megjelenő véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját.
