A Tigris éve volt 2010, a kínai asztrológusok szerint a hirtelen változások időszaka. 12 évvel ezelőtt aratott először totális győzelmet a Fidesz–KDNP pártszövetsége az „elavultan igazságos” kétfordulós országgyűlési választásokon; Orbán Viktor első kétharmadát nyerte meg a dél-afrikai labdarúgó-világbajnokság évében. Illetve megnyerte neki Gyurcsány Ferenc, Bajnai Gordon és a gazdasági világválság. Hirtelen változásnak nem nevezhetjük e győzelmet, 2006 ősze óta a levegőben lógott a hatalmi helycsere, legfeljebb annak intenzitása volt kérdéses.
Márki-Zay Péter, az ellenzék vezére akkoriban a szegedi áramszolgáltató ügyfélszolgálatán dolgozott, és saját bevallása szerint is stabil jobboldali szavazóként várta a konzervatív fordulat minden jótéteményét. Valószínűleg ezt várta vele együtt az a majd’ 3 millió listás szavazó is, aki bízott abban, hogy a fiatal demokraták friss kormányzati stílusukkal növekvő pályára állítják a megroggyant Magyarországot. Arra állították, de nem Magyarországot.
Az új összetételű Országgyűlés munkához fogott, és azonnal meghozta a legeslegsürgetőbb intézkedését: 2010. június 14-én elfogadta a Nemzeti együttműködés nyilatkozatát (Neny). A dokumentum középületekben történő kifüggesztéséről azonmód kormányhatározat rendelkezett. Tulajdonképpen innen datálható a Fidesz–KDNP különös vonzódása a teátrális jellegű kifüggesztések, asztalkák iránt. A Neny a NER (Nemzeti együttműködés rendszere) előjátékának tekinthető.
Közvetlenül a kormány beiktatását követően Kósa Lajos elszabadult hajóágyúként nyilatkozott egy általa vélelmezett államcsődről, ami alaposan felforgatta a pénzpiacokat, jelentős törlesztőrészlet-emelkedést generálva sok-sok ezer devizaalapú hitellel rendelkező családnál. Erre válaszul 29 pontos gazdasági akcióterv készült, mely nem állt másból, mint különadók bevezetéséből, a bankszféra, a kereskedelem, a távközlési és az energetikai szektor területén. Természetesen a szolgáltatók az adót a fogyasztókra testálták, így az Orbán-kormány válságkezelő mechanizmusának alapja az állampolgárok pénztárcája lett.
Még mielőtt belefogtak volna a gazdaság után az ideológiai alapok lefektetésébe, az őszi diadalmas önkormányzati választás után egy nappal megrendítő tragédiával kellett szembenéznie a nyári árvizeken edződött kormányfőnek: mérgező, maró vörösiszapfolyam zúdult Devecserre és Kolontárra, halálos áldozatokat is követelve. Mai ésszel felfoghatatlan összefogás alakult ki akkor; Soros György egymillió dolláros adományát is szívesen fogadta a kormány, „hálaképpen” néhány évvel később a Fidesz–KDNP teleplakátolta az arcával az országot.
2011. január elsejétől Magyarország töltötte be az Európai Unió Tanácsának elnöki feladatait. Ez volt az első olyan periódus, amikor is nem a soros elnökséget adó ország elnöke, vagy miniszterelnöke látta el a vezetői feladatokat, hanem a mindenkori ET-elnök. Az elnökségbe a médiatörvény megszavazásával „lépett be” az új kormány, amely törvény tulajdonképpen az állami propaganda alapjainak megteremtését jelentette, nem kis felzúdulást kiváltva az unió vezetésében. A nyűggel járó elnökség fél éve felidézhető eredmény nélkül ért véget, és akkori árakkal kalkulálva 22 milliárd forintunkba került. 2024. január 1-jétől újra nekiugrunk az elnökségnek.
Az év első napja más változásokat is hozott. 2011. január elsején új személyi jövedelemadó-rendszerre ébredt a lakosság. Az szja egykulcsos lett, 16 százalékos az egyszeri minimálbérből élő és a milliós jövedelemmel rendelkező bankigazgató számára egyaránt. Ehhez a rendszerhez a kezdetek óta ragaszkodik a kormányfő, annak ellenére is, hogy a progresszív adózást egyre gyakrabban maguk a tehetősebbek is hasznosabbnak és vállalhatóbbnak találják.
2011. április 18-án az Országgyűlés 262 igen és 44 nem szavazattal, egy tartózkodás mellett, elfogadta Szájer József életművét, az új alkotmányt, amelyet alaptörvénynek kellett nevezni azután. Következő év január 1-jétől lépett hatályba, addig ismerkedésképpen a kormányzat kötelezővé tette az alaptörvény asztala „intézményét”, mely jól látható, és megközelíthető módon minden kormányablakban, polgármesteri hivatalban és körjegyzőségen felállítottak. 2021 augusztusában pedig, hogy ne felejtsük el a 10 éves fennállását ünneplő alaptörvényt: „a 2010. évben kihelyezett Nemzeti Együttműködési Nyilatkozatok helyére a középületekben a Nemzeti Hitvallás kerüljön elhelyezésre” (részlet a Magyar Közlönyből). A megsárguló NENY helyére tehát az Alaptörvény preambuluma került. A gránitszilárdságú Alaptörvényt 12 év alatt kilencszer módosította az Országgyűlés, általában aktuálpolitikai okok miatt.
A NER második évében került sor az elszabaduló árfolyamok miatt nehéz helyzetbe került, devizaalapú hitelt felvevők sorsának rendezésére. Végtörlesztést tett lehetővé a kormány kedvezményes árfolyamszint mellett, amely jóval alacsonyabb volt az éppen aktuálisnál. 169 ezer kölcsön esetében használta a lakosság ezt a lehetőséget összesen 1354 milliárd forint értékben. Első sorban „harcoltak” természetesen a politikusok; sokan visszafizették egyben, családi segítséggel, ingatlaneladások közbeiktatásával rossz hiteleiket, a kevésbé vagyonosak kedvezményes forinthitellel válthatták ki a kölcsönöket.
2022 szintén a Tigris éve, ugyanúgy a hirtelen változások időszaka következik a kínai asztrológusok szerint, mint 2010-ben.
(Nernia krónikája című szubjektív sorozatában Szabó Antal hétről hétre sorra veszi a NER tizenkét évének intézkedéseit.)
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2022/4. számában jelent meg, január 21-én.
