Van abban valami mélyen elkeserítő, hogy advent idején utcára kell menniük az embereknek az igazukért. Adventet nem a felháborodás utcai megjelenítésére teremtették meg Krisztust követő elődeink. Az ünnepre kellene készülődnie minden jó szándékú embernek. Békében, szeretetben, megbocsátásban.
Az adventet azonban a hatalom birtokosainak is illett volna tiszteletben tartani. Nem kellett volna ezt az időszakot megszentségteleníteni vérlázító törvényjavaslatokkal. Helyesebb lett volna két hónappal korábban, vagy friss erővel az új esztendőben beterjeszteni legalább a munkavállalók életét alapvetően befolyásoló „rabszolgatörvényt”, vagy nevezzük inkább túlóratörvénynek, annyira durva a kifejezés.
Tényleg nem értem Magyarország miniszterelnökét, hogy miért tette meg ezt az emberekkel, a szavazótáborával is. Miért nem képes egy hangyányit sem együtt érezni a munkaadójának kiszolgáltatott, kétkezi munkással, aki még itthon gürcöl egy jobb élet reményében, amit persze már csak a gyerekeinek remél. A kormány feje tényleg nem érti, hogy az embereket méltóságukban alázta meg, hogy teljes mértékben kiszolgáltatta őket a munkaadójuknak? Hogy a főnök törvényesen elrendelheti majd a szombati, a vasárnapi munkavégzést akkor is, amikor nincs, aki vigyázzon a gyerekekre, vagy nincs, aki főzzön a beteg, ápolásra szoruló idős szülőknek? Tényleg úgy gondolja, hogy aki nem fogja tudni vállalni az új törvény szerinti munkarendet, az nem veszítheti el a munkáját a végeken, ahol annak is örülni kell, ha az ember valahogy álláshoz jut?
Azok a fiatalok, akik éppen a munkahely, a jobb megélhetés miatt hagyták el a szülői házat és költöztek jobb munkalehetőségekkel kecsegtető városba, kire hagyják a gyereket, ha a férj is, a feleség is ugyanannál a cégnél dolgozik? Helyes-e, hogy a gyermekét egyedül nevelő anyát nem lehet hétvégi műszakra beosztani? De vajon ugyanők nem kerülnek-e majd hátrányba a felvételnél, ha nem tudják vállalni a „rugalmas” munkaidő-beosztást?
Tiborc a gyárban - álruhás tudósítónk elmeséli, milyen az élet az üzemekben | Magyar Hang
A melósok többsége vidéki, sokan órákat utaznak, hogy munkakezdésre beérjenek.
Amikor ezt a törvényt megszavaztatta a miniszterelnök kormánypárti képviselőkkel – akik fájdalmasan hosszú évek óta táncolnak úgy, ahogy Orbán Viktor fütyül –, vajon gondolt-e arra, hogy a családok éve van.
Vajon gondolt-e felelős miniszterelnökként, a nép első számú szolgájaként arra, hogy a rugalmas munkaidőt lehetővé tévő törvény megalkotásával egyidejűleg gondoskodni kellene a munkahelyükön túlórára kényszerített szülők gyermekeiről is? Rugalmassá kellett volna tenni a bölcsődék, az óvodák nyitvatartását is. Sőt, némi iróniával élve, az általános iskolákban is gondoskodni kellett volna arról, hogy akár este 10-ig, sőt 11-ig is legyen ügyelet, vagy meg kellett volna oldani a mindenki számára elérhető bentlakásos iskolaotthont, hogy a bérrabszolga-utánpótlás őrzése, ellátása biztosítva legyen.
Azt szajkózták a törvénymódosítás mellett érvelő honatyák, hogy a túlórát csak a dolgozó beleegyezésével lehet elrendelni. Azt ma már mindenki tudja, hogy nem így van. Azt maga a felelős miniszterelnök mondta, hogy ő azzal védi a munkavállalók érdekeit, hogy munkaerőkeresletet teremtett. Magyarán a dolgozók válogathatnak a munkahelyek között. Ami persze nem igaz, sőt, Szabolcsban, Borsodban nagyon sokan mondhatják azt, hogy ez orbitális hazugság. Mert nincs más munkahely. És sokan ragaszkodnak a szülői házhoz, a gyökereikhez, a saját kertjükhöz, amit megművelve kiegészíthetik a bérüket. Ha valakinek, hát éppen Orbán Viktornak értenie kellene ezt a felfogást, hiszen ő is ragaszkodik szülőfalujához.
A megkérdezettek háromnegyede nem támogatja a túlóraemelést | Magyar Hang
A Publicus a Népszava megbízásából készített felmérést a „rabszolgatörvény” utóhatásairól és a tüntetésekről.
De bárhogy is gondolkodik a miniszterelnök minderről, legalább ahhoz illett volna ragaszkodnia, amit jogállamról, demokráciáról, alkotmányos berendezkedésről vallott egy-két évtizeddel ezelőtt.
Az emberek életét ilyen mértékben befolyásoló törvényt nem szabad képviselői indítvány alapján tárgyalni. És nem csak azért, mert ez súrolja a törvényesség határát, hanem azért, mert ilyet egy demokrata államférfi nem tesz.
Egy ilyen törvény elfogadása előtt egyeztetni illik az érintettekkel, de legalább egy nemzeti konzultációt megérdemelt volna az ügy. Annyi kevésbé fontos kérdésben kikérték már az emberek véleményét. Talán ebben az ügyben valóban fontos lett volna.
Áder rezidenciája előtt több ezren tüntettek, mindenki a januári folytatásról beszélt | Magyar Hang
A kutyapárti békemenetet után a Sándor-palotához vonultak. Több ezres volt a tömeg, mindenki a januári folytatásról beszélt. Majd békésen távoztak. A december 21-i események teljes tudósítása.
Azt, hogy néhány ezren úgy döntöttek, hogy kitartóan, az utcára vonulva mutatják meg, nem tudják elfogadni a munkásokat kiszolgáltatott helyzetbe hozó törvényt, jó lenne, ha a kormány komoly, utolsó figyelmeztetésként értékelné. Az lenne a helyes, ha hatályon kívül helyeztetné a túlóratörvényt, és maga terjesztene elő egy tisztességes, a dolgozókat képviselő, szakszervezetekkel egyeztetett új törvényt, amely megfelel a dolgozóknak, miközben tekintettel van a munkaadók gazdasági érdekeire is.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 32. számában jelent meg, 2018. december 21-én.
Hetilapunkat keresse az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy miről olvashat még az ünnepi számban? Itt megnézheti!
