Március 15-én ne feledkezzünk meg az elmúlt évek, évtizedek eseményeiről sem. Most, amikor szabadon ünnepelhetünk.
Bálint László
Amit a rendszerváltozás idején ledaráltak a szolgálatok, azt ember vissza nem varázsolta.
Régebben a rendfokozatért meg kellett harcolni – ténylegesen vagy képletesen -, nem hajigálták csak úgy az emberek után.
Hiba volt a kormánynak nem szóba állni a vizsgáló bizottsággal Pegasus-ügyben.
Mivel itt akár ártatlan életekről is szó lehet, kiemelt jelentőséggel bír a terrorelhárítás konspiratív felderítő tevékenysége.
Igen-igen meglepődtem, hogy az az államtitkár, aki tudja, hogy szorul a hurok körülötte is, és aki addig a telefonlehallgatási műveletek előterjesztését is engedélyezte, nem gondol arra, hogy az ő vonalát vagy készülékét is lehallgathatják, vagy azét, akivel beszél.
A KGB utódszervezetei bizony hozzá akarnak férkőzni fontos és esetleg titkos adatainkhoz. Az a törekvésük is megalapozottan feltételezhető, hogy a belpolitikai folyamatokba történő beavatkozás megkísérlése is előfordulhat részükről.
Rákosi Mátyás idejében volt divat erre hivatkozva eljárásokat indítani.
Titkosszolgálati ellenőrzések, avagy a Völner-ügy elsikkadt részlete.
Hetven év telt el, és most ismét ott tartunk, mint akkor, hiszen az idei télen az iskolákban időnként nem lesz sem fűtés, sem tanítás, mert nem lesz elegendő szén, vagyis újabban gáz, de szünet az lesz. Meg olyan is lesz, ahol a lakás is fűtetlen marad.
Kádár posványát már régen magunk mögött hagyhattuk volna, de csak még mélyebbre süllyedtünk.
Számomra az egész Pegasus-ügy leglényegesebb tanulsága az volt, hogy kiderült, a „külső engedélyező” nem is mindig a törvényben előírt igazságügy-miniszter volt, hanem a törvényi rendelkezéssel ellentétben lepasszolta a feladatot az egyik államtitkárának.