Többen példátlannak tartják, hogy egy NATO-tagállam vezetőjeként a magyar kormányfő a Biden-adminisztráció egyik tagjával sem találkozik Amerikában. Orbán Balázs szerint nincs ebben semmi rendkívüli.
Lakner Dávid
A Mondj igent az emberre segédlet ahhoz, hogy létezésünk fontossága mellett érveljünk akkor, amikor a fősodort leginkább az ember végtelenségig való korlátozásának vágya jellemzi.
Alekszej Navalnij halála kapcsán olyan filmeket és könyveket szedtünk össze, amelyek segítenek megérteni a putyini diktatúrát, kialakulásának fontosabb állomásait.
Ötven éve került Mindszenty József helyére Lékai László, akire elsősorban a kiegyezés alakjaként tekintettek.
Miért gyanakszunk annyira a könyvekre? Megjelenhetett-e a regénye Oroszországban? A brit írónővel, Bridget Collinsszal beszélgettünk.
Nehéz választ adni arra, bizonyos filmeket miért tiltottak be, míg más, adott esetben sokkal kritikusabbak miért mentek át a rostán. Maguk a szereplők sem igen értették például.
Miként élik meg az antiszemita támadásokat és a muszlimellenességet a francia hétköznapokban? Lyonban élő magyart és ismert francia történészt kérdeztünk.
Navalnijt sovinisztaként számon tartani nagyjából olyan, mintha azt mondanánk: Orbán Viktor 1989-ben a padlássöprő, németeket kitelepítő, moszkovita Nagy Imrét temette újra.
A 81 éves korában elhunyt Czakóra mindig is a derű, játékos lendület volt jellemző. Hasonlít ebben költőtársára, Péntek Imrére.
Két debütáló magyar játékfilmet néztünk, mindkettő a színészi játék miatt marad emlékezetes. A Lefkovicsék gyászolnak és az Árni miatt is érdemes moziba ülni.
A héten bejelentették többpárti jelöltként Hartmann Ferencet, de más jelöltben gondolkozik az LMP, egy helyi egyesület, a Mi Hazánk és indul a városban a Kutyapárt is.
A jobboldali és nacionalista erők kontinensszerte aggodalmukat fejezték ki azt illetően, mi okozhatta Alekszej Navalnij halálát. Marine Le Pen, Giorgia Meloni és Geert Wilders is a putyini rezsim felelősségét vetette fel – csak Orbán Viktor ostorozta Navalnijt.