Nem ért egyet Vona Gábor az ember leminősítésével

Nem ért egyet Vona Gábor az ember leminősítésével

Vona Gábor (Fotó: Magyar Hang/Végh László)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Kitől származhat a következő idézet? „Az ember tehát ellépett a biológia létszintjéről, és kétgyökerű természetéből fakadóan egy új, kettős evolúciós térbe került. Az első, a civilizációs evolúció, összeköt bennünket állati komponensükkel, hiszen annak szükségleteire reflektál, de mindezt már nem genetikai, hanem technológiai, társadalmi fejlődéssel látja el. A másik, a kulturális evolúció feladata pedig, hogy szellemi létfeltételeink fedezéséhez járuljon hozzá. Ez a kettősség velünk marad, amíg csak létezünk. Ha eltűnik, az azt jelenti, az emberiség tűnt el, vagy alakult valami egészen mássá.”

A tippek között felmerül Mircea Eliade vagy Friedrich Nietzsche. A válasz meglepőbb lehet: Vona Gábor ír hasonlókról legutóbbi könyvében. A gondolati rokonság mindenesetre adott az említettekkel. A megjelenés óta ismételten pártelnöki pozícióba került szerző előző könyveinek ismeretében ez nem jelent meglepetést. Aki olvasta a halálszorongásról szóló könyvét (Míg a halál el nem áraszt), tisztában lehet filozófiai és vallástudományos érdeklődésével. A Mondj igent az emberre valamivel letisztultabb, és bár bőven hivatkozik genetikusokra, antropológusokra vagy épp filozófusokra, viszonylag gyorsan lehet lapozgatni a rövid egységekből felépülő kötetet. Akik viszont arra vágynak, hogy a második reformkor gondolatát fejtegesse a szerző, azoknak másfelé kell keresgélniük.

Az újhumanista kiáltványnak nevezett szöveg általánosabb gondolatokat fogalmaz meg az emberi állapotról, ideológiai vonatkozása kevesebb lehet. Legalábbis, ha a mindennapos közéleti küzdelmek felől tekintünk a világra. A kötetben foglaltakkal egyetérthet épp liberális, konzervatív is. Másrészt viszont pont azért izgalmas munka, mert a közbeszédet ezzel ellentétes tendenciák jellemzik. Vona ezekkel menne szembe, amikor nem ért egyet az ember leminősítésével, visszakívánná a „teremtés koronája” elképzelést. Amit ma már nagyon kevesen mernének vállalni, épp azért is, mert az általános felfogás szerint az ember csak pusztítja a körülötte lévő világot. Mindez viszont evolúciós és pszichológiai zsákutca, ami öngerjesztő folyamatként hozza magával, hogy valóban megrekedjünk a világvégevárásban.

A szerző sem vonja kétségbe azokat a negatív jelenségeket, amelyeket az emberekhez szokás kötni. Csak épp melléhelyezi mindazt, ami önbecsülésünket erősítheti, egyben felelősségünk vállalását is elősegítheti. A divatos elképzeléssel szemben nem hisz abban, hogy csupán önostorozásból bármi jelentőset lehetne teremteni. De nem lehet abból sem, ha megkérdőjelezzük az olyan emberi szükségleteket, mint a közösség iránti vágy vagy a gyerekvállalás melletti erős elköteleződés.

A jelenkori nyugati társadalom szereti azt gondolni, a korábbiakat jóvátenni csak bűntudatra alapozva lehet. Vona könyve segédlet ahhoz, hogy létezésünk fontossága mellett érveljünk akkor, amikor a fősodort leginkább az ember végtelenségig való korlátozásának vágya jellemzi. Sokszor kifejezetten könnyeden fogalmazó útmutató ahhoz, hogyan tudnánk kikeveredni abból a csapdahelyzetből, amelybe saját magunkat kormányoztuk.

Vona Gábor: Mondj igent az emberre. Vlog Influence Kft., 2023, 4490 Ft

Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2024/7. számában jelent meg február 16-án.

„Ha Rákay Philip nem sértődik meg, én régebb óta tervezem a Petőfi-filmem”

„Ha Rákay Philip nem sértődik meg, én régebb óta tervezem a Petőfi-filmem”

Ha Petőfi egyszer csak felbukkanna 2024-ben, Orbán Viktornak nem is kellene olyan nagyon erőlködnie, hogy meggyőzze őt a NER igazáról – mondta a költő visszatéréséből féktelen szatírát gyártó animátor, aki szerint az alkotását talán még Bayer Zsolt is nevetgélve nézné. A YouTube-on két hete bemutatott videó nagyot megy, eddig több mint 110 ezren látták, és hamarosan jön a folytatás. Mitől különleges hely a Szondi utca, hogyan fordul „a teremtője” ellen Petőfi, mi a baj Gyurcsánnyal, miért gesztikulál olyan hevesen Tölgyessy Péter és hogyan lett ekkora a siker a videó? Erről kérdeztük az animáció alkotóját, aki örül a pozitív visszajelzéseknek, bár felkészült az ellenkezőjére is, őrzi anonimitását, a közönségtől pedig csak madártejet vár támogatásként.