Egyetértettek abban, hogy a háborús és szankciós válsággal sújtott Európai Uniónak minden eddiginél fontosabb, hogy soraiban tudhassa a Nyugat-Balkán államait.
A politikus szerint a boszniai Szerb Köztársaságot önálló államként hozták létre, nem azért, hogy egy szövetségi állam része legyen.
Újra az Egyesült Államok fókuszába került a Nyugat-Balkán, sőt már politikai és gazdasági segítséget is adna a térségnek, hogy az távol maradjon az orosz befolyástól.
Tömegével tértek vissza az országba olyanok, akik az Iszlám Állam soraiban harcoltak. A szakértő szerint saját milíciájuk is van.
Közvetlen, Boszniát kikerülő kapcsolat létesült Horvátország legdélebbi részei és az ország egyéb területei között.
Huszonhét éve, 1995. július 11-én kezdődött, és tizenegy napon át tartott a srebrenicai mészárlás. Az európai LUX-filmdíj kiosztóján jártunk Strasbourgban, melyet egy olyan alkotás nyert, amely az akkori eseményeket dolgozza fel.
A horvát elnök szerint Bosznia-Hercegovina biztonsági és minden más értelemben jobb állapotban van, mint Ukrajna.
Az utóbbi hetekben több száz alkalommal jeleztek bombariadót a nyugat-balkáni országokban.
A NATO vezetői egyre gyakrabban hangsúlyozzák, hogy a balkáni ország is Ukrajna sorsára juthat.
Hétfő este Észak-Macedóniában is rengett a föld.
A földmozgás a Richter-féle skála szerint 6-os erősségű volt.
Miközben az egész világ az orosz-ukrán határra figyel, kevesen tudják, hogy Európának van egy másik térsége is, ahol a Nyugat és Oroszország érdekei keresztezik egymást.
A miniszterelnöknek sikerült több millió boszniai muszlimot magára haragítania. A térségben Orbán Putyin utasítására kelt zavart és minél nagyobb káoszt – véli Marton Kati, Amerikában élő magyar író, újságíró.
Kitiltani nem lehet, de a bosnyákok nem szívesen látják a magyar miniszterelnököt országukban.
A boszniai szerbek elszakadási törekvéseiről van szó.