Jiankui He kínai genetikus hat évvel ezelőtt lett egycsapásra világhírű, amikor egy hongkongi konferencián bejelentette, hogy több magzat génjeit is módosította, és az átalakított DNS-ű embriókból világra is jöttek a babák. Jiankui a génszerkesztésnek nevezett eljárás segítségével inaktiválta az embriók azon génjét, amelynek fehérjeterméke szükséges ahhoz, hogy a HIV megfertőzze a sejteket. Erre szerinte azért volt szükség, mert a kísérletbe bevont párok férfi tagja HIV-fertőzött volt, és a génmódosítás a genetikus szerint megelőzte, hogy a magzat elkapja az apja fertőzését.
A kutató állítása szerint összesen három babánál volt sikeres a beavatkozás (már abban az értelemben, hogy a módosított magzatokat sikerült beültetni az anyaméhbe, és belőlük babák fejlődtek ki). Azt sokan vitatják, hogy a megszületett kisgyermekek valóban immúnissá váltak a HIV-re. Még az is elképzelhető, hogy igen, de ez a beavatkozás általános orvosetikai megítélése szempontjából másodlagos. Kínában (ahogy szinte mindenhol a világon) jelenleg illegális az emberi embriók génmódosítása. Jiankui ezért hamisított egy etikai bizottsági engedélyt, és azt lobogtatva verbuvált alanyokat a kísérletéhez.
A genetikust ezért hároméves börtönbüntetésre és pénzbírságra ítélték (munkatársai pedig enyhébb büntetéseket kaptak), de a szakmájától nem tiltották el. Olyannyira nem, hogy a büntetés letöltése után visszatérhetett a kutatáshoz. Egyszerre három labort is létrehozott, egyet Pekingben és egyet Vuhanban. Most adta a szabadulása óta első interjúját a japán Mainichi Shimbun lapnak. Ebben elmondta, hogy nem bánta meg a beavatkozást, sőt büszke rá, és eljön az idő, amikor a világ elfogadja majd.
Jelenleg azonban már az állítása szerint nem foglalkozik humán embriók „éles” génmódosításával, hanem az Alzheimer-kór és más betegségek genetikai alapjait kutatja, és tartja magát a nemzetközi tudományetikai normákhoz. A munkáját azonban továbbra is emberi embriókon végzi, amihez a mesterséges megtermékenyítési beavatkozások során feleslegessé vált embriókat használ, és nem célja, hogy ezekből megszülető babák jöjjenek létre.
A „létrehozott” három génmódosított baba közül ketten ikrek (őket Lulu és Nana néven emlegetik), és már legalább ötévesek. Jiankui róluk elmondta az interjúban, hogy büszke rájuk. Állítólag teljesen egészségesek, normálisan fejlődnek, jelenleg óvodába járnak. Azt nem tudni, hogy immúnisak-e a HIV-re. „Elemeztük a gyerekek teljes genomját, és nincs jele annak, hogy az orvosi cél érdekében módosított génen kívül bármely más génben változás történt volna. Ez bizonyítja, hogy a génszerkesztés biztonságos. Büszke vagyok arra, hogy segíthettem a családoknak, hogy egészséges gyermekük legyen” – nyilatkozta Jiankui.
Gyakorlatilag nincs olyan kutató, aki nyilvánosan ne ítélné el a tettét. Az általános álláspont szerint az emberi génszerkesztés kutatása még messze nem áll azon a szinten, hogy meg lehetne kockáztatni az éles, terápiás célú alkalmazását, hiszen nagy a veszélye annak, hogy a genom egyéb tekintetben is módosul, és ebből sokkal nagyobb baj származhat, mint amit a beavatkozással megpróbálnak megelőzni. Ráadásul, ha rutinszerűvé válna a magzatok átalakítása, az aggodalmak szerint megjelenhetnének az úgynevezett „dizájner babák”, akik legkülönfélébb tulajdonságait rendelhetnék a (gazdag) szüleik: kiválaszthatnák a szemük színét, magasságukat, esetleg intelligenciájukat is, ami kifejezetten rémisztő disztópikus jövőt vetítene előre.
