A nyelvészek és a fejlődéspszichológusok régóta vizsgálják, hogy miért alakulnak ki időnként egészen drámai különbségek a kisgyerekek beszédképessége között. Vannak, akiknek már egészen kis korban be sem áll a szájuk, mások viszont sokáig praktikusan némák, vagy csak néhány szót használnak. E különbség hátterében nyilván összetett okok húzódnak, a nemtől és intelligenciától elkezdve a család szociökonómiai státuszáig és a kultúráig. A Harvard Egyetem pszichológusai azonban most egy sokkal egyszerűbb elmélettel álltak elő: minél többet beszélnek a baba szülei, annál hamarabb és többet fog ő is beszélni, és annál tágabb lehet a használt szókincse is, írja a Science. Szerintük ez az a tényező, ami minden más faktor, így például a család társadalmi státuszának hatását is háttérbe szorítja.
A kutatáshoz összesen 1001 2-4 hónapos baba beszédét (gügyögését) rögzítették 12 különböző országban, összesen 2865 napon (és majdnem 40 ezer órán) keresztül. Ehhez egy automata beszédrögzítő eszközt használtak, ami az átlagos babamonitorokhoz hasonlít. A gyerekek többsége angolul beszélő országokban élt, de voltak a mintában holland, spanyol, vietnámi, finn, sőt pápuai, szenegáli és bolíviai csecsemők is.
Az eredmények szerint a beszédképességekre hatnak természetesen triviális hatások: az idősebb csecsemők többet beszélnek, a halláskárosodásban vagy autizmusban szenvedők kevesebbet. Ennél azonban sokkal érdekesebb, hogy a szülők beszédességének döbbenetesen erős hatása volt a gyerek beszédességére. Azok a csecsemők, akik óránként száz megszólalással többet hallottak a szüleiktől, 27-szer több hangot adtak ki. Ezek persze nem szavak, inkább gügyögések, amelyek a formált beszéd előfutárának tekinthetők. Emellett a gyerek hangadásainak gyakorisága szorosan összefüggött a szókincsével is, magyarul a sokat gőgicsélő gyerekek egyúttal sokkal több különböző hangot is hallattak. Eközben sem az anya iskolázottsága, sem a család vagyoni helyzete nem volt hatással a gyerek beszédfejlődésére. Ez utóbbi eredmény ellentmond néhány korábbi adatnak, amelyek szerint a magasabb gazdasági státuszú családokban nevelkedő gyerek szókincse nagyobb lesz, ugyanakkor már eddig is voltak olyan kutatások, amelyek ugyancsak nem találták a gazdasági helyzet hatását.
