Kétszázmillió forinttal támogatja a kormány a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) folyó archeogenetikai kutatásokat, melyek az elmúlt években a világ élvonalába jutottak – jelentette be a kulturális és innovációs miniszter szombaton Szegeden. Csák János az SZTE-n tartott sajtótájékoztatóján kifejtette, a kormány az elmúlt években komoly átalakításokat hajtott végre a felsőoktatás rendszerében azzal a céllal, hogy a magyar hallgatók minél jobb, minőségi oktatást kapjanak. Hozzátette: ebben a folyamatban a kormány kiváló partnere az SZTE vezetése.
Az MTI által idézett miniszter hangsúlyozta, a kormány két és félszeresére növelte a modellt váltó egyetemek finanszírozását, azért, hogy javuljon az oktatás és kutatás minősége, és növekedjen az intézmények társadalmi beágyazottsága. Az SZTE-n folyó archeogenetikai kutatásokat az elmúlt néhány évben a világ élvonalába kerültek. Ezért támogatja 200 millió forinttal a kormány az SZTE Archaikus és Recens Humán Genomikai Kompetenciaközpont kutatási programját – tudatta Csák János.
A miniszter kitért arra, a kormány által kötött magyar-kínai megállapodás lehetővé teszi, hogy olyan belső-ázsiai területeken feltárt régészeti leletek archeogenetikai vizsgálatát is elvégezzék a szegedi kutatók mint Dzsungária és Ujguria, melyek a népvándorlás „főútvonalán” fekszenek. A politikus annak érdekében, hogy az SZTE rangsorokban elfoglalt helye és kutatási reputációja javuljon azt várja, hogy ebből a kutatási programból is minél több magas presztízsű publikáció szülessen.
Török Tibor, az SZTE Archaikus és Recens Humán Genomikai Kompetenciaközpont vezetője kifejtette, a régen elhunyt emberek örökítőanyagát vizsgáló archeogenetika alig harmincéves tudományterület, ráadásul módszertani nehézségek miatt 2013-ig „gyerekcipőben járt”. Ekkor – a 2022-ben Nobel-díjjal elismert – Svante Pääbo laboratóriumában sikerült feltérképezni a neander-völgyi ember teljes genomját. „Ezt követően exponenciális fejlődés indult ezen a tudományterületen, napjainkig több mint 10 ezer ember genomját ismertük meg a korai kőkortól egészen a közelmúltig. Így rekonstruálni lehet egykori elődeink rokonsági és leszármazási viszonyait” – magyarázta az egyetemi docens.
Neparáczki Endre, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatója, Török Tibor, az SZTE Archaikus és Recens Humán Genomikai Kompetenciaközpont vezetője, Csák János kulturális és innovációs miniszter, Rovó László rektor és Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke az egyetemen tartott sajtótájékoztatón 2024. január 13-án (Fotó: MTI/Lehoczky Péter)
Fotó: Lehoczky Péter
– Ezekkel az eszközökkel a magyar őstörténet számos nyitott kérdése is megválaszolható – tudatta a szakember. Tavaly sikerült tisztázni a népvándorlás utolsó három hullámának leszármazási viszonyait. A vizsgálatok alapján az európai hunok közvetlen rokonai voltak az ázsiai hunoknak. A Mongóliától a Kárpát-medencéig tartó útjuk során számos alávetett néppel – germánokkal, szarmatákkal – keveredtek – közölte a kutató. „Sikerült azt is kimutatni, hogy az avarok vezető rétegei szintén Mongóliából származtak. A honfoglaló magyarok pedig az Ural keleti oldalán fekvő füves pusztákról indultak, majd a keveredtek a szarmatákkal és az európai hunokkal” – mondta Török Tibor.
– A Kárpát-medence történetét meghatározó mindhárom népvándorlási hullám mongóliai kapcsolatokkal rendelkezik. Éppen ezért nagyon fontos a mongolólai, ázsiai hunok tanulmányozása. Ez a munka ugyan elkezdődött, de a kínai területekről – ahol az ázsiai hunok nagy számban megfordultak – még nincsenek adatok – közölte a központ vezetője. Hozzátette: a kínai-magyar együttműködés keretében lehetőség nyílik ezek tanulmányozására.
A Magyarságkutató Intézet hivatalos honlapja szerint Török Tibor, és az SZTE Archaikus és Recens Humán Genomikai Kompetenciaközpont másik kutatója, Neparáczki Endre egyben az MKI Archeogenetikai Kutatóközpontjának munkatársai is. Utóbbinak Neparáczki az igazgatója, míg Török tudományos főmunkatársként szerepel a munkatársak között.
