Partra szállás után
Márki-Zay Péter győzelmi beszéde 2021. október 17-én az ellenzéki előválasztás után (Fotó: Végh László/Magyar Hang)

Márki-Zay Péter D-napja sikerült. Ez a teljesítmény, amit a Mindenki Magyarországa Mozgalom vezetője szilárd eltökéltséggel felmutatott, irreális ígérgetések nélkül, elvezethet az ellenzék újjáéledéséhez. Ekképpen jelen pillanatban úgy tűnik, az ellenzéki oldalon tapasztalható fojtó tehetetlenség a végéhez közelít. Valamint nyilvánvalóan látszódik, a kormányoldal is inkább csak szájtátva, hebegve-habogva figyeli az eseményeket. Meglehet, annyira meglepődve a történések gyors és váratlan alakulásán, mint a németek, amikor a szövetségesek partra szálltak negyvennégy júniusában. Most tehát, amikor megváltozott a felállás, és a Fidesz lassan szembesül a valósággal, próbál majd újszerű bizalomépítési kísérletezésekbe fogni, magas áron lojalitást vásárolni. Nem kizárt, csodafegyverként újabb nyugdíjemeléseket bejelentve.

Az előválasztási viták során sok minden kiderült, de az mindenképpen világos lett, hogy Magyarország a rendszerváltás után félrecsúszott. Elfelejtve a csendes többséget, nagyon sok időt pazaroltunk el értelmetlen vitákra, érdemtelen emberekre, fontosnak tűnő személyek csodálásával, szervilis magatartást felvéve. Közben nem vettük észre, hogy a jövő elmegy mellettünk. Túl sok időt töltöttünk kételkedéssel, amit felhasználtak ellenünk. A hosszú évek alatt belénk sulykolták a könnyebb lemondani, mint megpróbálni effektust. Ezért mára egyértelművé vált, Magyarország újradefiniálására van szükség, amelyben működik az elszámoltathatóság, az igazságosság, visszanyerve az önbizalmunkat. Kiszabadulva abból a félelemalapú politizálásból, amely mögött csak zsákmányszerző magatartást lehet találni. Megfeledkezve az alapvető értékeinkről.

A precedensteremtő összefogás
Bándi Máté

A precedensteremtő összefogás

Teljes tévedés Márki-Zay Pétert a jobboldalisága miatt azonosítani a jelenlegi miniszterelnökkel.

De most, miután sikeresen lezárult az ellenzéki előválasztás, és láthatóvá vált az életképes választható alternatíva, arra szükséges törekedni, hogy a keletkezett sérelmeket félrerakva, fogcsikorgatva kibírják a választásokig. Persze nagy kérdés, Márki-Zay Péternek sikerül-e egyben tartania szövetségeseit, és minél kevesebb veszteséggel elérkezni a döntő naphoz. Továbbá sikerül-e olyan ajánlatot tenni a választóknak, megértve az elmúlt harminc év sérelmeit és vágyait, amely átitatja az egész társadalmat. Természetesen sok múlik azon is, a 2010 előtti rendszer képviselői mennyire tudnak önkritikát gyakorolni. Felmérve a mély változtatás szükségességét, szerencsés esetben ebből hosszú távú következtetést levonva, talán más pályát keresnek maguknak. Felelősséget vállalva a múlt kudarcaiért, aminek következményei mára csúcsosodnak ki, növelve az elégedetlenség forráspontját.

Ma szinte mindennap arra a hírre kelünk és fekszünk, miszerint melyik kormányközeli szarka megint mit csencselt össze. Itthon vagy külföldön. A pénzünkből. Ez is egyfajta politika, csak nem rólunk szól. Így már nem tudni, mi lehet a Fidesz világnézetének erkölcsi alapja. Mindenesetre egy párton, pártokon kívüli szereplő megérkezésével lehetőség van arra, hogy örökre lezáruljon az Orbán–Gyurcsány-periódus. Hogy végre ismét nemzetben gondolkodjunk. Mert különben könnyen lehet, még tíz év múlva is e páros fogja megosztani nemzetünket. Akadályozva felemelkedésünket, veszve hagyva további generációkat.

Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2021/43. számában jelent meg, október 22-én.

A Magyar Hangban megjelenő véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját.