Elhasalt a szövegértési teszten Panyi Miklós államtitkár, amikor a Hazaváró Pontok értelméről kérdezték. Az országszerte 27 helyszínen, kormányhivatalokban megnyitott ügyintézési pontok a Magyarországra visszatérni akaró magyar állampolgárok vagy a diaszpórából érkező külföldi magyarok hazatelepedését segítik – a bökkenő, hogy mindezt itthon teszik. Az ellentmondást Vadai Ágnes, a DK képviselője is szerette volna feloldani: „Mi értelme van Magyarország területén Hazaváró Irodákat nyitni úgy, hogy azok, akiket hazavárnak, nyilvánvalóan nincsenek itthon?”-kérdezte levelében.
Bár Vadai Rogán Antalnak címezte a kérdést, a Miniszterelnökség államtitkára reagált rá. Válaszában Panyi a kormánytól megszokott módon hosszan ekézte a baloldal 2010 előtti „katasztrofális kormányzását”: a duplájára emelkedő energiaárakat, a családi adókedvezmények eltörlését és egyéb hibákat, melyek együtt magyarok tízezreit késztették hazájuk elhagyására, legalábbis az államtitkár szerint. A Fidesz-kormányzás 13 éve óta azonban megfordult a kivándorlási trend – állította a politikus, aki szerint a Magyarország azóta csak erősödik, a stabilitás és „Európa legerősebb otthonteremtési rendszere” miatt pedig egyre többen települnek haza.
Panyi arra már nem tért ki, hogy a KSH adatai szerint tavaly mintegy 29 ezer állampolgár vándorolt ki Magyarországról – és ez még nem is rekordérték: 2015-ben, a harmadik Orbán-kormány első évében 32 852 magyar állampolgár hagyta el hazáját, miközben 2010-ben még csak 7300-am döntöttek az ország elhagyása mellett. Sokan persze vissza is tértek: tavaly 24 ezren települtek haza, míg 2021-ben és 2020-ban magasabb is volt a hazatelepülők, mint a kivándorlók száma. Az erre vonatkozó hivatalos adatok ide és ide kattintva találhatók meg.
Azokat várják haza, akik már itthon vannak?
Hogy a jelentkezőket miért belföldi kormányirodákban várják, azt Panyi Miklós sem igen tudta megmagyarázni: válasza szerint a Hazaváró Pontokat azok számára nyitották, akik a hazatérés után szeretnék minél gyorsabban intézni belföldi ügyeiket. Ugyanakkor sietett hangsúlyozni, hogy a konzuli szolgálatok továbbra is készségesen segítenek az ügyintézést még külföldön megkezdő igénylőknek – szóval, valójában nincs sok értelme az idő előtti visszatérésnek.
A november közepén indított Hazaváró Portál ráadásul szintén a külföldi felkészülést ajánlja. „Rendkívül fontos, hogy még a kint tartózkodás idején beszerezze azokat az iratokat, melyek a magyarországi ügyintézések során szükségesek lehetnek, illetve, ha kell, hitelesítésükről is gondoskodjon” –írják a honlapon. Ahol egyébként olyan bölcs tanácsokkal is ellátják az olvasókat a „Hazatérés előtti teendők” bekezdésben, hogy visszaköltözés előtt adjuk el vagy bérbe a kinti saját tulajdonú ingatlanunkat, bontsuk fel az albérleti szerződésünket, és – ha gyerekünk külföldi iskolába jár – távozás előtt azért szóljunk az intézetnek a költözésről.
A kormányzati válasz azért is tűnik soványkának, mert eközben indokolatlanul nagynak tűnő összeget invesztál a Hazaváró programba, a hvg.hu cikke szerint idén és jövő évben 1,24 milliárd forintot fordítanak erre a célra. Pedig a Hazaváró Pontokat helyileg már meglévő kormányablakokban rendezik be, telefonos ügyfélszolgálatuk száma pedig azonos a Kormányzati Ügyfélvonal 1818-as telefonszámával.
A pénz nagy része a kormányzati portál kialakítására mehetett el – véli a lap. Az idei évre szánt 1,14 milliárdos keretből „kormányzati infokommunikációs szolgáltatások” címén költhető el ugyanis 690 millió, „kormányzati kommunikáció” címén pedig 452 millió, ami lényegében reklámköltség lehet. A 2024-re tervezett 103 milliót pedig vélhetően az éves üzemeltetésre szánják.
Kattintgatni lehet rajta, ügyet intézni nem
A portálra kattintva az is kiderül, hogy az oldal tájékoztatási célokat szolgál, de online ügyintézésre magában nem alkalmas. Aki ugyanis online nyújtana be kérelmeket vagy indítana el folyamatokat, annak a Hazaváró Portál csak ugródeszka lehet. A felületre a Központi Azonosítási Ügynök segítségével is be lehet jelentkezni, ami aztán átnavigálja az érdeklődőket a valódi ügyintézésre szolgáló honlapokra, például a magyarország.hu-ra. Kérdés, hogy akkor mire ment el a „kormányzati infokommunikációs szolgáltatások” címszóval elkölthető 700 millió forint; a Hazaváró Portált, ezekkel a szolgáltatásokkal ugyanis jóval olcsóbban is el lehetett volna készíteni. Panyi Miklós válaszából sajnos ez sem derül ki.
A korábbi, kimondottan Nagy-Britanniába kivándorolt magyarokat célzó program egyébként elbukott: a százmilliós költségvetésű Gyere haza, fiatal!–kampány keretében 105 állampolgárt sikerült elérni, zömében olyanokat, akik amúgy is hazatértek volna.
