A rövid távú lakáskiadás esetében a teljes tiltás és a jelenlegi szabályozás közötti kompromisszumot javasolják a hazai turisztikai szakmai szövetségek a kormány számára.
A huszonhat szervezet által kialakított közös nyilatkozat szerint a rövid távú lakáskiadás egyfelől lakhatási, szociális, másfelől turisztikai kérdés. A turisztikai célú rövid távú lakáskiadás egy budapesti, azon belül is a belső fővárosi kerületeket érintő ügy, sem a külső kerületekben, sem a vidéki városokban nem vet fel kérdéseket. Az amúgy is megbolydult ingatlanpiacon és azon belül az albérleti piacon tovább fokozná a káoszt, ha egyes kerületekben tilos lenne, míg más kerületekben engedélyezett maradna a rövid távú lakáskiadás.
Úgy látják, a főváros turizmusának szüksége van a sharing economy modellben működő szálláshelyekre, az ide érkező vendégek kifejezetten kedvelik az ilyen típusú szállásokat, összhangban a „be like a local” trenddel. A főváros vendéglátóhelyeit, attrakcióit üzemeltető vállalkozások és a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér számára is komoly veszteséget jelentene a teljes tiltás. Respektálandó ugyanakkor a helyiek érdeke és véleménye is, akik érthető módon tiltakoznak.A teljes tiltást jogi nonszensznek és gazdaságilag irracionálisnak nevezték.
A szakmai szervezetek azt javasolják, hogy átmenetileg, 2026. január 1-jéig függesszék fel a magán- és egyéb szálláshelyek számára a működési engedélyek kiadását, ez idő alatt pedig új szálláshely-minősítési eljárást se lehessen indítani ebben a szálláshelytípusban. Azon szálláshelyek esetében, amelyek már megindították az eljárást, az aláírók szerint le is kell folytatni, a működési engedélyt pedig ki is kell adni. A szálláshely-minősítést a piacon lévő magán- és egyéb szálláshelyek tekintetében folytatni kell és 2026. január 1-jéig el kell végezni.
Ugyancsak javasolják, hogy a nemzetközi gyakorlatot ismerő tanácsadó cég bevonásával készüljön átfogó elemzés a szálláshelypiacról, különösen a rövid távú lakáskiadás mennyiségi és minőségi jellemzőiről, annak a szálláshelypiacra és Budapest turisztikai teljesítményére való hatásairól. E vizsgálat eredményei alapján pedig készüljön – minden érintett érdekeit figyelembe vevő – szabályozási koncepció. A szervezetek szerint célszerű megtartani a jól működő átalányadózási formát, mert ez nem jelent adminisztrációs terhet a vállalkozók számára és nem motivál adóelkerülésre. Indokolt ugyanakkor a 2018 óta változatlan mértékű tételes átalányadó mértékének és számítási módjának felülvizsgálata.
