Hiába hozott felszínre rengeteg hibát a koronavírus-járvány a digitális oktatásban is, továbbra sem kezeli kiemeltként az ágazatot a kormány. Jövőre ugyan 80 milliárd forinttal többet (2229 milliárd forint) tervez költeni rá, mint az idén (2149 milliárd forint), ami nominálisan 3,7 százalékos növekedést jelent, ám reálértéken csak 0,7 százalékkal nőnek a kiadások.
Ha az egyes részterületeket nézzük meg, annyi látható, hogy a középfokú oktatásra fordított összeg 11 százalékkal emelkedik, és eléri a 354 milliárd forintot. A szakképzési centrumokra az idei évhez hasonlóan mintegy 144 milliárdot költenének, szakképzési és felnőttképzési támogatásokra 24 milliárdot fizetnének ki, az ingyenes képzések kiegészítő finanszírozására pedig további 5,8 milliárd forint jutna.
A felsőoktatás viszont mostohagyerek, az egyetemek, főiskolák működtetésére szánt összeg az idei 624 milliárdról 593 milliárd forintra csökken, azaz 31 milliárd forinttal, öt százalékkal lesz kevesebb. A hivatalos magyarázat szerint a kormány célja egyre inkább az, hogy álljanak saját lábukra a felsőoktatási intézmények. Ennek realitását ugyanakkor sok szakértő kétségbe vonja, mondván, hogy a mintaprojekt, a Corvinus Egyetem mögé a Mol és a Richter állami tulajdonban lévő részvényeit állították, de nincs akkora állami vagyon, hogy ezt megtehessék minden más felsőoktatási intézménnyel.
„Sosem neveltek balliberális gondolkodásra a Színház- és Filmművészeti Egyetemen”
Az új szezonra a Katonától a Radnóti Színházhoz igazolt Mészáros Blanka, míg Sodró Eliza már eddig is a társulat tagja volt. Páros interjúnkban szóba került a Színház- és Filmművészeti Egyetem küzdelme, a Gothár- és Marton-ügy, a ledöntött szobrok esete, de még a vasalódeszkás tanár ügye is.
Eget rengető változásokat tehát ezektől a számoktól nem várhatunk, de a szakértők még az eddigi ígéretek fedezetét sem nagyon találják a rájuk vonatkozó költségvetési fejezetekben. Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke szerint aggasztó, hogy még a fenti számok sem elég megalapozottak. Hiszen 2020-ra négyszázalékos GDP-növekedést prognosztizált a kormány a költségvetés tervezésekor, ugyanakkor a világjárvány miatt az Európai Bizottság inkább 7, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) pedig 8 százalékos zuhanással számol. Ez már 11-12 százalékos eltérést jelent az eredeti tervhez képest, ami ingataggá teszi az idei büdzsé helyzetét. S erre épülnének rá a jövő évi számok.
Az igaz, hogy a 2229 milliárdos oktatási büdzsé a teljes állami költségvetés 10,2 százalékát jelenti, ami némi emelkedést mutat az idei 9,8 százalékhoz képest. Ez azonban még nem az a szint, amely alapján ki lehetne mondani, hogy a kormány számára stratégiailag fontos a közoktatás. Az alelnök arra is felhívja a figyelmet, hogy a beruházási tervekből minden évben csak 2-3 százalék közötti összeget fordítanak a közoktatás fejlesztésére, vagyis itt sincs előrelépés. Ez legfeljebb a vészhelyzetek elhárítására lehet elég, vagy egy-két, nagyon romos állapotban lévő intézmény felújítására.
– Ráadásul még nem születtek meg a jövő évi adó- és járuléktörvények sem, márpedig a bevételi oldal pontos ismerete nélkül végképp kétségessé válik a költségvetés megalapozottsága. Nekünk úgy tűnik, hogy az oktatási büdzsé a 80 (pontosabban 78,6) milliárdos emelés ellenére rendkívül alultervezett – mondta a Magyar Hangnak Totyik Tamás. Ez nem új jelenség: 2019 végén több mint 30 milliárd forinttal kellett kiegészíteni az áll mi iskolákat fenntartó Klebelsberg Központ költségvetését, mert túllépte a kereteket. A Magyar Államkincstár idei elszámolásából is látszik, hogy a dologi kiadásokat tekintve megint elszáll a Klebelsberg Központ költségvetése, vagyis valószínű, ismét ki kell egészíteni. – Mintha a kormány szánt szándékkal alultervezné az oktatási kiadásokat – mondta lapunknak az alelnök. Jövőre a Klebelsberg Központ működésére több mint 580 milliárd forintot szánnának.
A szakértők a 80 milliárdos többletet kevésnek tartják annak fényében is, hogy az ígéretek szerint idén július elsejétől tíz százalékkal nő az ágazati szakmai bérpótlék (ez bármikor elvehető), és átlagosan 30 százalékkal emelkedik a szakképzésben dolgozó pedagógusok bére. Mintegy 90 milliárdos forintos összegről van szó, ám az érdekvédők ennek nem találják ennek forrását a jövő évi költségvetésben. – A következő tanévtől a szakképzésben tanuló diákok is többletjuttatást kapnak ösztöndíjak formájában: ám ennek sem látjuk a fedezetét – mondta Totyik Tamás. Mindent összevetve, az érdekvédő szerint az oktatási büdzsé 100– 110 milliárd forinttal való emelésére mindenképpen szükség lenne.
Béremelés helyett törvényi röghöz kötés jön az egészségügyben
Az orvosi kamara már márciusban jelezte, hogy a veszélyhelyzet ideje alatt semmilyen, az ellátást befolyásoló akciót nem indítanak, de megkezdték az önként vállalt túlmunka felmondásáról szóló orvosi nyilatkozatok letétbe helyezését.
A szakértő szerint a pálya anyagi megbecsülése amúgy is csekély: bár a pályakezdők bére idén 18 százalékkal emelkedhet, ez még így is csak bruttó 210 ezer forintra – szeptembertől mintegy havi 230 ezer forintra – jön ki, miközben egy pályakezdő diplomásnak 334 ezer forint az átlagkeresete. Egy nyugdíjba vonuló mesterpedagógus fizetésének felső határa pedig 490 ezer forint. Be is árazták a pedagógusok anyagi megbecsültségét a most főiskolára, egyetemre jelentkezők: a tavalyi 17 ezerről 11 ezerre esett vissza a tanári pályát választók száma. A számok azt mutatják, hogy mintegy 17 ezer pedagógushallgatóból csak mintegy 2500-an, vagyis 15 százalék jut el a minősítő vizsgáig. Ha ez a tendencia folytatódik, akkor öt év múlva alig több mint 1600-an indulnak el a pályán, miközben hatezren nyugdíjba mennek.
Az áprilisban Brüsszelbe kiküldött konvergenciaprogramból még inkább kirajzolódik, hogy a kormány valójában mennyire tartja fontosnak az oktatást. Hiába mondják szakértők, hogy a sikeres országokban a közoktatás GDP-hez viszonyított aránya 6 százalék körüli. Mi inkább távolodunk ettől: míg 2016-ban a GDP 3,6 százalékát tették ki az oktatási kiadások, addig 2020-ban 3,4 százalékot szán erre a kormány. Arányaiban tehát egyre kevesebbet költ rá, miközben a rendvédelem és a közbiztonság költségvetése mind összegét, mind arányait tekintve jóval gyorsabban nő. A rendvédelem tervezett kiadásai egy év alatt 11,7 százalékkal emelkednek, vagyis e terület költségvetése több mint háromszor olyan gyorsan nőhet, mint az oktatásé. A honvédelemre pedig 28 százalékkal több pénz juthat 2021-ben, mint amennyit az idei évre terveztek erre a célra.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang június 26-án megjelent 2020/26. számában olvasható.
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, vagy digitálisan! És, hogy miről olvashat még a 26. számban? Itt megnézheti!
