„Panaszkodhatunk. Én is panaszkodom miatta. Egyetlen, Orbán Viktor által vallott értéket sem tartok a magaménak. De ott van, megválasztották” – ezt mondta még 2018-ban Emmanuel Macron francia elnök Orbán Viktorról egy, az Index által idézett televíziós interjúban.
Ehhez a panaszkodáshoz képest tűnhet pálfordulásnak, hogy Macron hétfőn Budapestre látogatott, és a magyar miniszterelnökkel, majd a V4-ek kormányfőivel is tárgyal. A diplomáciai találkozónak ugyanakkor több járulékos haszna is lehet a magyar és a francia vezető szempontjából – mondta lapunknak Soós Eszter Franciaország-szakértő, politológus.
A liberális Macron és a magát kereszténydemokratának nevező Orbán Viktor évek óta politikai mumusként kezelik egymást, ki-ki a saját szavazótáborát ijesztgeti a másik féllel, ezzel is stabilizálva saját helyzetét. Közös vonás azonban, hogy 2022 tavaszán mindketten választásra készülnek. – Orbán Viktornak megerősítő gesztus, hogy szélsőjobboldali Marine Le Penn és Éric Zemmour után Emmanuel Macron lesz a harmadik francia elnökjelölt, aki három hónapon belül felkeresi. A magyar kormánypárti sajtó erre mindenképp hivatkozhat, amikor a miniszterelnök külpolitikai jelentőségéről ír – mutatott rá Soós, hozzátéve, hogy „ez annyiban igaz is, hogy a bevándorlásellenes francia jobboldalnak Orbán Viktor tényleg egyfajta igazodási pont, Marine Le Penn kampányának pedig nagy lökést adott a vele összehozott találkozó”.
Macron azzal, hogy Orbán politikai jelentőségét hangsúlyozza, ismételten csak felhívja a figyelmet a szélsőjobb jelentette politikai veszélyre, ezzel pedig otthon is felrázza híveit. Másrészt, eltereli a figyelmet republikánus kihívójáról, a szintén jobbról támadó Valérie Pécresse-ről, aki valóban megszorongathatná a francia elnököt.
Nincs vita Soós szerint ugyanakkor Macron és Orbán között a nukleáris energia felhasználásának ügyében sem (tekintve, hogy francia-német konzorcium szállíthatja be a Paks II. erőműveinek egy fontos vezérlőelemét) és nagyjából egyet tudnak érteni közös európai védelmi politika és közös határvédelem kérdésében is. – Szintén közös pont lehet az Angela Merkel távozásával keletkező űr: a franciák szemét már 30 éve szúrja a németek egyre masszívabb uniós terjeszkedése, és most szívesen használnák a megnyíló mozgásteret. Ez Orbánnak is jól jöhet, hiszen Magyarország köztudottan súlyosan kitett a német autógyártásnak, s azon keresztül a kínai beszállítóknak. Előny, ha Franciaország elsősorban politikailag, például a közös védelempolitika terén ellensúlyozná a német gazdasági kitettséget– mondta a politológus.
Soós szavait csak megerősítette Orbán Viktor és Macron Karmelita kolostorból adott nyilatkozata (az interjú még az esemény előtt készült). Orbán ugyanis arról beszélt, hogy bár politikai ellenfelek, de európai partnerek, és mindketten Európa megerősítésén dolgoznak – ennek pedig a közös védekezés, az energetikai és gazdasági önellátás is.
Néhány témában viszont egyértelműen egymásnak feszül a két vezető. Ilyen a fideszes kétharmad által bevezetett homofób gyermekvédelmi törvény, melyet Emmanuel Macron egyértelműen elutasít. Bár az illegális migrációt egyik fél sem támogatja, a menekültek fogadásában és országok közötti elhelyezésében Orbán és Macron szintén eltérően gondolkodik.
Erős politikai üzenetértéke van annak is – mutatott rá Soós Eszter – hogy Emmanuel Macron Budapesten először az nemzetközi színtéren is közismert ellenzéki filozófus, Heller Ágnes sírját látogatta meg, és csak utána találkozott Áder János köztársasági elnökkel, majd a miniszterelnökkel. Macron emellett a hazai ellenzék meghatározó politikusaival: Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelölttel, Karácsony Gergely főpolgármesterrel, Dobrev Klárával, az Európai Parlament alelnökével tárgyal.
Az ellenzéki delegáció tagja lesz Donáth Anna, a Momentum elnöke is, Soós azonban úgy látja, ez nem igazán erősíti a Momentum pozícióit, hiába politizálnak közös EP-frakcióban, a Renew Europe-ban Macron liberális pártjával (La République En Marche!). – A nóvum az lett volna, ha Donáth külön, személyesen beszélhetett volna a francia elnökkel, így inkább a „junior” kategóriában szerepel a meghatározó ellenzéki szereplők mellett – vélte a politológus. Soós arra is emlékeztetett: egy külpolitikai esemény csak nagyon ritkán befolyásolja a választás eredményét. Macron látogatása így az marad, ami: egy formális diplomáciai találkozó, amin Franciaország, mint az unió következő elnöke is bemutatkozik.
