Három időjárási tényező támogatta a Boris ciklon kialakulását: egy érkező hidegfront és a rendkívüli meleg között kialakult kontraszt, az Alpok ciklonképződést segítő hatása, illetve a levegő magas nedvességtartalma – írja a Hungaromet elemzése alapján az MTI.
Az elemzés szerint a ciklon kialakulásában meghatározó volt a térségben felhalmozódott, részben trópusi eredetű nagy nedvesség is, az északi félteke szokatlanul meleg nyara hozzájárult ahhoz, hogy a légkörben vízgőz formájában több nedvesség halmozódjon fel.
A dunai árvizek kialakulása legtöbbször a térségben fejlődő, vagy itt megrekedt közép-európai ciklonokhoz köthető, ahogy a 2013-as történelmi árvíz idején is tapasztalni lehetett: a Boris története pedig hasonlóan alakult. Szeptember 12-én az Alpoknál ciklonképződés kezdődött, a front lelassult, a magassági hidegmag utolérte a frontot és megkezdődött az intenzív csapadékhullás az osztrák, szlovén és észak-olasz területeken. A következő napokban a front már nem haladt tovább, rajta több hullám is keletkezett és kialakult a Boris, ami aztán alig mozdult. Öt nappal később Észak-Olaszország fölé húzódott, ott is csapadékot hagyva maga után.
A Boris hatására napokig nagy mennyiségű csapadék hullott a Duna felső vízgyűjtőjére közel hét napon át. Magyarországra a ciklonhoz tartozó csapadékrendszerek több hullámban érkeztek és az Alföldön jellemzően 50-60 millimétert, a Nyugat-Dunántúlon pedig helyenként 100 millimétert is meghaladó csapadék hullott. Magyarország területén ez a száraz talaj és a hosszabb időszakra eloszló esőzés miatt nem okozott rendkívüli helyzetet.
