Augusztusban 3,4 százalék volt az infláció Magyarországon, ami már csak a negyedik legmagasabb volt az Európai Unióban. Utoljára az inflációs válság előtt, vagyis 2021 elején volt ennyire alacsony az infláció, mint idén augusztusban. Romániában 5,3 százalék, Belgiumban 4,3 százalék, Lengyelországban pedig 4 százalékos volt az infláció az előző hónapban. Az Európai Unió éves fogyasztói árindexe augusztusban 2,4 százalék volt – adta hírül a Telex a GKI Gazdaságkutató Zrt. írása alapján.
A javulás annak fényében jelentős, hogy 2023 augusztusában még Magyarországon volt a legmagasabb az infláció (14,2 százalék) az EU-ban, megelőzve a második Csehországot (10,1 százalék) és a harmadik Szlovákiát (9,6 százalék). Ez utóbbi országok ugyanakkor – a magas bázis értékeknek és az infláció mérséklésére törekvő sikeres gazdaságpolitikának is köszönhetően – az elmúlt félév átlagában már bőven 3 százalék alatt tudták tartani a drágulás mértékét, szemben Magyarország március-augusztusi átlagos 3,7 százalékos rátájával.
A haza infláció nagysága 2022. nyarától kezdett el jelentősen eltérni a többi ország árindexétől, aminek a különadók megemelésének és a vállalkozókra kirótt új adóknak tudható be. A GKI szerint ez önmagában 8-9 százalékponttal emelte a hazai árindexet. A különadók nagyban hozzájárultak ahhoz is, hogy az élelmiszerek árindexe is csúcsot döntött Magyarországon. A folyamat már a Covid alatt megkezdődött, de 2022. áprilisától vált igazán látványossá a régió más országaihoz képest. Míg 2024 augusztusában az élelmiszer-infláció Csehországban 14 százalék, Ausztriában 16 százalék volt 2022. áprilisához képest, addig nálunk 35 százalék. A GKI szerint ez arra utal, hogy a kormány intézkedései – például az árstopok – nem voltak sikeresek. A mostani alacsonyabb infláció is elsősorban a nemzetközi folyamatoknak köszönhető, nem pedig a kormányzati beavatkozásoknak.
