„Máris besározódott a Fidesz I. kerületi polgármesterjelöltje” – írta sajtóközleményében Böröcz Lászlóról V. Naszályi Márta, a kerület jelenlegi, ellenzéki vezetője. Az erős állítást V. Naszályi Márta arra alapozta, hogy a fideszes politikus az I. kerületi Népjóléti Közalapítvány elnökeként több tízmillió forintot igényelt a városrész költségvetéséből, szociális és egészségügyi programokra hivatkozva úgy, hogy arra közben nem is lenne jogalapja.
Böröcz Lászlót ugyanis 2022 augusztusában miniszteri biztossá nevezték ki. A I. kerületi polgármester szerint emiatt a fideszes politikus megsértette a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007-es törvényt: összeférhetetlenül tölti be pozícióját az említett közalapítványban, melynek vezetéséről le is kellene mondania.
V. Naszályi azt is felrója Böröcznek, hogy nem csupán a 45 millió forintra növelt éves alapítványi támogatást szerezte meg az általa vezetett szervezetnek, de kampányfogásként a saját nevével fémjelzett „gyermekmegőrzőt” indítana, 35 milliós önkormányzati forrásból. Ráadásul további tízmilliókra is igényt tartana a közalapítvány nevében, és így szisztematikusan próbálják kilapátolni a közpénzt a kerületi büdzséből.
Törvényes, de hátrányos
Az erős vádakról természetesen Böröcz Lászlót is megkérdeztük, szerinte szó sincs összeférhetetlenségről. – Törvényesen lehetek egyszerre a miniszteri biztos és a közalapítvány elnöke is – mondta a fideszes politikus, hozzátéve, hogy „a jegyző csupán arra hívta fel a figyelmünket, hogy az említett 2007-es törvény szerint közpénzt nem fogadhat el az alapítvány, amíg én egyszerre vagyok miniszteri biztos és alapítványi elnök”.
A törvény szövege valóban Böröcz álláspontját erősíti. A hasonló helyzetű személyeket a szabályozás „kizárt közjogi tisztviselőként” említi, akik nem indulhatnak pályázóként, és sem ők, sem az általuk képviselt szervezet sem kaphat támogatást. Böröcz László azonban szükség esetén változtathat a helyzeten.
„Jogászaink vizsgálják a helyzetet. Ám ha tényleg ezen múlik, hogy tovább működhet a kerületi ügyeket szolgáló alapítvány, én hajlandó vagyok lemondani a posztomról” – mondta a Magyar Hangnak. Egyúttal állította: egy fillért sem kaptak meg abból a támogatástól, amit a közalapítvány a közelmúltban igényelt az önkormányzattól.
Kérdésünkre Böröcz beszélt a V. Naszályi által említett „gyermekmegőrzőről” is: szerinte ezt a programot helyi pedagógusokkal, óvónőkkel egyeztetve hozták létre, a cél pedig a belvárosi közösségi térhez hasonló foglalkoztató központ kialakítása lenne – ehhez kértek forrást az önkormányzattól.
Drága duplikátum?
Maga a közhasznú alapítvány fogalma is idejétmúlt, haszna pedig megkérdőjelezhető –mondta lapunknak Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója. Egy szervezet ugyanis akkor tekinthető valódi alapítványnak, ha az alapító egyszeri tőkeinjekcióval – pénzbefizetéssel, ingatlan adományozásával - indítja útnak, és csak vis maior helyzetben nyújt neki újabb támogatást. Az alapítványnak tehát anyagi és szervezeti értelemben is önfenntartónak kell maradnia.
A közhasznú alapítványok viszont úgy működnek, mint egy mini költségvetési szerv: hiába van önálló struktúrájuk, ha az alapító finanszírozza, tartja a felszínen őket, az év végére pedig el is költik a befolyó összegeket. Ugyanez a helyzet az I. kerületi Népjóléti Közalapítványnál is, ahol az alapító – és a szervezet szinte kizárólagos támogatója – maga az I. kerületi Budavári Önkormányzat, amely rendszeresen tízmilliókkal segíti a működést.
Ligeti szerint V. Naszályinak el kellene gondolkodnia azon is, hogy miért tartanak fent drágán egy közpénzből élő alapítványt, miközben annak feladatait az önkormányzat valamelyik saját intézménye, cége is elláthatná.
Ezzel kapcsolatban a Magyar Hang kérdéseket küldött az I. kerületi polgármesternek. Ha kapunk válaszokat, frissítjük cikkünket.
