A lakástörvény 2021 novemberében elfogadott módosítása értelmében közel 1,5 ezer önkormányzati ingatlan kerülhet magánkézbe: a bérlők a jogszabályi feltételeknek megfelelően akár jelentős kedvezménnyel is megvásárolhatják az érintett lakásokat. Ahogy arról korábban többször beszámoltunk, a törvény az I. kerületet érinti leginkább: a főként a budai Várban lakó „örökbérlőkből” válhatnak tulajdonosok. Látszólag régóta megoldásra váró problémát orvosolt a kormány a módosítással, a megvalósítás azonban számos kérdést vet fel, és újabb visszaélésekre ad alkalmat.
Nem véletlen, hogy a Böröcz László korábbi fideszes országgyűlési képviselő által 2021 májusában benyújtott módosító javaslat nagy felzúdulást keltett. Az eredeti tervezet ugyanis az ország valamennyi önkormányzati bérlakását megvásárolhatóvá tette volna, a piaci ár töredékéért. Ez több tízezer ingatlant érintett volna, és jelentős önkormányzati vagyonvesztést feltételezett. A javaslat rengeteg kritikát kapott, a leghevesebben talán éppen a kormánypárti polgármesterek támadták Böröcz elképzelését. A javaslatot menet közben többször átírták, Áder János korábbi köztársasági elnök pedig alaptörvény-ellenességre hivatkozva az Alkotmánybírósághoz fordult. A koncepciót végül megőrizték a törvényalkotók, ám az érvényességi kör leszűkült a lakásprivatizációból egykor kimaradt műemléki védettséget élvező ingatlanok bérlőire. Közülük a legtöbben a budai Várban élnek.
A NER egyik kedvenc lakóhelye
A lakástörvény szerint azok jogosultak a kedvezményes vásárlásra, akik legalább öt éve bérleti jogviszonyban állnak az önkormányzattal. Aki legkevesebb 25 éve bérli az adott ingatlant, annak a megállapított vételár 15 százalékát kell mindössze kifizetnie, de az is jól járhat, aki tulajdonjog-cserével került a Várba – vagyis a bérleti jogért cserébe egy másik ingatlant ajánlott fel –, hiszen ez esetben a teljes ár 35–40 százalékért szerezheti meg a lakását. A kedvezmény azért illeti meg a vásárlókat, mert évek óta fizetik a bérleti díjat, és az esetleges javítási, állagmegóvási munkák is őket terhelik. Ráadásul – ahogy arra már utaltunk – annak idején ők kimaradtak a privatizációból. A törvénybe rejtett kiskapuk azonban azt sejtetik, hogy a néhány száz tulajdonosnak nyújtott segítségen túl, a módosítás igazi haszonélvezői mégsem azok, akikkel a kormánypárti képviselők példálóztak.
Láttuk, hogyan vált az elmúlt években a NER-elit kedvenc lakóhelyévé a budai Vár. Rákay Philip egykori műsorvezető, producer és Bayer Zsolt publicista a hatalmi központhoz közel rendezte be életét. Mindketten hasonlóan ravasz trükkel szereztek maguknak otthont. Rákay és felesége még 2019-ben lakáscsere útján jutottak hozzá egy 60 négyzetméteres ingatlanhoz egy olyan műemléképületben, amit 70 millióért újított fel az I. kerület. A házaspár egy Kálvária téri lakást ajánlott fel a Bécsi kapu téri ingatlanért, és a csere után a józsefvárosi lakás hamarosan ismét az eredeti tulajdonos nevén volt, vagyis azén, akitől Rákay felesége nem sokkal a csere előtt megvette. Bayer pedig ugyanazt a pilisszentkereszti házat cserélte el kétszer is örökbérleti jogra, majd mindkét alkalommal szinte azonnal vissza is szerezte a vidéki ingatlant. Úri utcai lakásai mellett így a Pest megyei házikó is a családja tulajdonában maradt. Utóbbi ügyben az I. kerületi önkormányzat a bírósághoz fordult, döntés még nem született.
Hasonló visszaélésekre a lakástörvény módosítása nyomán is számíthatunk, de az ingatlanmutyi újabb állomásáig még hosszú út vezet. Mivel a törvény nem minden pontban fogalmaz teljesen egyértelműen, a paragrafusokat az érintett önkormányzatoknak kell – helyi rendelet útján – a valós helyzetre alkalmazniuk, ami nem egyszerű feladat, különösen az I. kerületben.
750 igénylés, 110 épület
– Mintegy 750 igénylés érkezett eddig azon bérlőktől, akik meg kívánják vásárolni a lakásukat, közülük nagyjából 30-an jogosulatlanul jelentkeztek, de így is összesen 110 épületet érint az ügy – mondta a Budai Hangnak V. Naszályi Márta budavári polgármester. A kerület vezetője elárulta, mielőtt a potenciális vevőkkel megkezdenék a tárgyalást, társasházzá kell alakítani az érintett épületeket, ennek pedig szigorú műszaki és jogszabályi feltételei vannak. – Szükségünk van épületfelmérésre és építészeti tervdokumentációra, ami egyetlen alkalommal is nagy munka lenne, 110 műemléki védettségű ház esetében pedig szinte beláthatatlan.
– Az önkormányzat tavaly áprilisban kezdett bele a munkába, vagyis már azelőtt kiírtuk a közbeszerzési pályázatot a társasházzá alakításhoz szükséges feladatokra, hogy a törvénymódosítást újrafogalmazták és alkotmánybírósági kontrollra küldték volna – hangsúlyozta a polgármester. A felmérésre és tervdokumentációra kiírt pályázat elsőre sikertelen lett, a második alkalommal egyetlen cég jelentkezett, amellyel le is szerződött a kerület, de a megbízást elnyert cég messze nem az elvárt ütemben és a kívánt szakmai sztenderdek szerint végzi a munkát, ezért az önkormányzatnak további megoldások után kellett néznie. Tavaly ősszel ismét kiírtak egy tendert, de ez is sikertelen lett, így szükség lesz egy negyedik közbeszerzési pályázatra, ennek előkészítése jelenleg is zajlik.
– Az ingatlanok felmérése és a dokumentáció elkészítése még akkor is hosszúra nyúlna, ha kompetens szakemberek dolgoznának rajta, de akkor legalább a lakók és az önkormányzat is látná a haladást, jelen pillanatban azonban egy helyben topogunk – mondta V. Naszályi Márta. – Tökéletesen megértem a bérlőket, hiszen a fideszes politikusok felhergelték őket azzal, hogy a törvény elfogadásától számított hat hónapon belül megvehetik a lakásaikat. Ez az üzenet azért volt nagyon káros, mert a fél év – még ideális esetben is – irreálisan rövid idő, ezalatt képtelenség eljutni a szerződésig. Már csak azért is, mert az önkormányzat a korábbi fideszes vezetés alatt alig foglalkozott a lakásállomány nyilvántartásával, adatok hiányában pedig most fogalmunk sincs, hogy a felmérések milyen eredménnyel járnak majd. Menet közben derült ki például, hogy egyes lakók jogosulatlanul hozzácsatolták a bérleményükhöz a padlásteret, a használaton kívül raktárhelyiséget vagy akár a folyosó egy szakaszát, így növelve a 40-50 négyzetméteres lakást a két-háromszorosára. De az is előfordul, hogy nem tudjuk elérni a bérlőket, mert nem az értesítési címen laknak, vagyis nem abban az ingatlanban, amit bérlőként meg kívánnak vásárolni, és ahol a lakástörvény értelmében lakniuk kellene.
„Jótevőkre” száll az ingatlan?
Új megvilágításba helyezte a bérlakások ügyét a Budavári Önkormányzat február 23-ai képviselő-testületi ülése is. Az eseményen a fideszes képviselők által benyújtott, a kedvezményes lakásvásárlásról szóló rendeletről szavaztak, méghozzá úgy, hogy több kormánypárti képviselő is – saját jogán, vagy hozzátartozói révén – érintett a bérlakások ügyében. Óhatatlanul is felmerült tehát az összeférhetetlenség problémája, hiszen a politikusok így végső soron saját maguknak szavaznának kedvezményt. Miután azonban az ülésen a jegyző tisztázta az érintettség fogalmát, a testület kormánypárti többsége eldöntötte, hogy nem zárják ki társaikat a szavazásból, akik így személyesen is hozzájárulhattak a kedvezményes lakásvásárlást lehetővé tevő rendelet sikeréhez, és amint lehetőségük nyílik rá, meg is vásárolhatják – vagy a családjuk megvásárolhatja – a korábban bérelt ingatlant.
Megkerestük az ügyben az említett ülésen szavazó két érintett fideszes képviselőt, Sándor Péternét és Gulyás Gergely Kristófot, utóbbi válaszolt a kérdéseinkre. – „Igazán megható a figyelmességük, amivel V. Naszályi Márta polgármester álságos politikai lejárató kampányához asszisztálnak” – írta levelében a képviselő. A konkrét ügyről szólva hangsúlyozta, hogy „a jelenlegi lakásrendelet közel ezer családot érint a kerületben, akik a testülettől számtalan alkalommal és formában kérték az új lakásrendelet elfogadását. Az érintettségről az önkormányzat jegyzője nem tudott egyértelműen állást foglalni. A tényleges érintettség akkor állna fenn, ha a képviselő a saját lakásának eladásáról szavazna, amire természetesen nem fog sor kerülni, azonban a későbbi jogi csatározások elkerülése végett kértük, hogy a testület foglaljon állást az ügyben” – írta Gulyás.
Aggodalomra ad okot az I. kerületben az is, hogy a törvény lehetőséget teremt a NER-közeli nagybefektetők és a lakásmaffia számára is, hogy a nagy értékű ingatlanokat rendkívüli kedvezménnyel szerezzék meg. Főként azok az egyedülálló, idős emberek válhatnak célponttá, akik régóta élnek a bérlakásban, és mivel saját tőkéből nem tudnák, a befektetők segítségével vásárolják meg azt; cserébe eltartási szerződést kötnek, az ingatlan így később a „jótevőkre” száll.
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2023/11. számában, a Budai Hang mellékletben jelent meg március 17-én.
