Átalakul a magyar büntetés-végrehajtás térképe, a közeljövőben három kis létszámú börtön zárhat be Magyarországon, ez pedig közügy, amiről beszélni kellene – véli a Magyar Helsinki Bizottság kriminológusa, Krámer Lili. Bár a zsúfoltság csökkent az elmúlt években, részben az új férőhelyek létesítése miatt, a Helsinki Bizottság szerint mind az 1500 fős csengeri börtön építése, mind a börtönpopuláció nagysága kérdéseket vet fel.
Három börtön zárhat be a közeljövőben sajtóhírek szerint Magyarországon. A Győr-Moson-Sopron Vármegyei Büntetés-végrehajtási Intézet augusztus 1-jei bezárása után október elsejével bezárhatják a Heves megyei, illetve a Tolna megyei intézeteket is a Pénzcentrum portál értesülése szerint, amit a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága egyelőre nem erősített meg. Ezzel átalakulna Magyarország büntetés-végrehajtási térképe, ami a Magyar Helsinki Bizottság kriminológusa, Krámer Lili szerint közügy, így mindenképpen társadalmi egyeztetést igényelne. Mint elmondta: a három, sajtóhírek szerint bezárásra ítélt intézet összesen kicsivel több mint négyszáz férőhellyel rendelkezik, vagyis a mintegy 18 ezer fős magyarországi börtönnépességhez képest nem nagy létszámú intézetekről van szó. Így nem is várható, hogy az itteni férőhelyek megszűnése jelentősen változtatna a börtönzsúfoltságon.
A börtönzsúfoltság az elmúlt években csökkent Magyarországon. A Helsinki által kikért adatok szerint 2023-ban 103 százalék volt a börtönök átlagtelítettsége, a 2024 március 31-i adatok szerint pedig 101 százalékos, vagyis kevéssel voltak többen annál, mint ahány férőhely hivatalosan rendelkezésre állt. Ez az adat 2018-ban 118 százalékos volt, az azt megelőző években 129, 131, 135 és 134 százalékos. A zsúfoltság csökkenése részben az elmúlt évek férőhelybővítésére vezethető vissza: 2020-ban 2750 új férőhelyet adtak át 10 magyarországi büntetés-végrehajtási intézetben. A kriminológus szerint ez jelentős fejlemény, azt ugyanakkor hozzátette: időközben megváltoztatták a zárkaméret számítását, így már beleszámítanak a fogvatartottaknak kötelező biztosítandó fejenkénti négy négyzetméteres élettérbe a bútorok is. Ez összhangban van az európai szabályokkal, de ez is javított a korábbi statisztikákon, új férőhelyek létesítése nélkül.
A sajtóhírekben szereplő börtönbezárási tervekkel kapcsolatban Krámer Lili szerint több szempontot érdemes figyelembe venni: ezek közé tartozik, hogy ezek a bv. intézetek a kiegyezés után, 100-150 évvel ezelőtt épültek, amikor a legtöbb börtön épült Magyarországon. Azóta sokat változtak a humánus szabadságvesztés-büntetésről szóló elképzelések, aminek ezek az épületek valóban nehezen felelnek meg. Másrészt viszont a kis létszámú büntetés-végrehajtási intézetek előnyökkel is járnak a kriminológus elmondása szerint, mert egy kisebb intézet a tapasztalatok szerint könnyebben illeszkedik be a helyi társadalomba, például olyan módon, hogy a társadalomra kevésbé veszélyes fogvatartottak jóvátételi programokat valósítsanak az intézet közvetlen környezetében.
Krámer Lili kitért arra is: nem tartják jónak, hogy sajtóhírek szerint a győri bíróság sem tudott a győri intézet augusztusban esedékes bezárásáról. – A büntetés-végrehajtás nem egy állami szerv magánügye, érinti a fogvatartottakat, a hozzátartozóikat, az ott dolgozó személyi állományt, és általánosságban a társadalmat. Kívánatos lenne, hogy ezekről a tervekről egyeztessenek, de legalább időben szóljanak, hogy kiürítik ezeket az intézeteket – mondta a kriminológus. Hozzátette: a BVOP sajtóhírei alapján a Heves megyei intézet az elmúlt években nagyobb felújításon esett át, ami kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy megéri-e most bezárni az intézetet.
A kormány korábbi ígérete szerint öt új börtön épült volna Magyarországon ám ebből végül egy valósul meg az ország északkeleti csücskében, a román határ közelében lévő Csengeren, ez viszont 1500 férőhellyel Magyarország legnagyobb börtöne lesz. A kriminológus szerint a helyszín kérdéseket vet fel, mert Csenger az ország számos pontjától messze esik. – A munkahelyteremtés nyilván lehet szempont egy ilyen döntésnél, de az is kérdés, lesz-e elegendő mennyiségű és minőségű személyi állomány egy ilyen helyszínen. Az is kérdés, hogy a fogvatartottak többsége, akiket Csengerre helyeznek, mennyire lesznek távol a családjuktól, ugyanis több száz kilométerről a látogatás rendkívüli anyagi terhet jelent a látogató családoknak – mondta Krámer Lili.
A Magyar Helsinki Bizottság összességében úgy látja: miközben egyre több férőhely létesül a büntetés-végrehajtásban, az állam kevesebbet fektet a jóval kevésbé költséges alternatív büntetési módokba. Ezek közül az elsődleges a pénzbüntetés, ám az azt megfizetni nem tudó elítéltek büntetését gyakran változtatják szabadságvesztésre, ami tovább növeli a börtönök népességét. A kriminológus szerint a közérdekű munka is hatékony intézmény lehetne, ám az állam az adatok alapján nem fektet be eleget a közérdekű munka végrehajtását segítő intézményrendszerbe, elsősorban a pártfogó felügyelők anyagi és szakmai megbecsülésébe, akik kevesen vannak, és gyakran rendkívüliek a munkaterheik. – A sikeresen letöltött közérdekű munka büntetések aránya folyamatosan csökken, most 50 százalék körül van, 30-40 százalékát szabadságvesztésre változtatják, a maradék valamilyen egyéb okból nem végrehajtható – mondta a statisztikákról Krámer Lili. Közben az európai intézmények is ajánlják az alternatív büntetési módokat, mert olcsóbbak, és sokszor közvetlenül is értéket teremtenek. A közérdekű munka keretében Budapesten például sokan állatmenhelyre mennek dolgozni – említett egy példát a kriminológus. Közben egy börtönben töltött nap több mint 15 ezer forintos költséget jelent az államnak. Krámer Lili emlékeztetett: a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága 2015-ös ítéletében nem csak a nem megfelelő börtönkörülmények miatt marasztalta el Magyarországot, hanem azt is kimondta, a magyar büntetőpolitikának nagyobb arányban kellene alternatív büntetési módokat alkalmaznia.
Az Európai Unió átlagához képest Magyarországon magas bebörtönzöttek aránya: az Eurostat tavaly közzétett adatai szerint 2021-ben Magyarországon 100 ezer emberre 191 bebörtönzött jutott, ez a lengyel adattal egyezett meg, és akkor a legmagasabb volt az Európai Unióban, az uniós átlag 104 volt. A kormány a börtönzsúfoltságra és a költségekre hivatkozott, amikor tavaly év elején úgy döntött, szabadon engedi a Magyarországon fogva tartott külföldi embercsempészeket. Az érintetteknek hivatalosan el kell hagyniuk Magyarországot, és származási országukban kellene visszatérniük, ahol reintegrációs őrizetbe kellene kerülniük, ám nincs információ arról, hogy ezeknek a feltételeknek a teljesülését bárki ellenőrizné. A lépés feszültségeket okozott Ausztria és Magyarország között. A Helsinki Bizottság adatigénylésére 2024-ben a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága azt közölte: március 31-én 18 221 fő töltötte szabadságvesztés büntetését Magyarországon, rájuk 17 ezer 998 férőhely jutott.
