Benyújtotta a parlamentnek Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a fogvatartottak kártalanításáról szóló új törvényjavaslatot, amely meghagyná ugyan a kártalanítás lehetőségét, ha a börtönkörülmények nem érik el a jogszabályban meghatározott minimumot, de közben megszigorítja a kártalanítás kifizetését: az elítélt csak szabadulás után juthat az összeghez, azzal egyáltalán nem rendelkezhet, amíg szabadságvesztését tölti. A kártalanításokat jellemzően túlzsúfoltság vagy a fűtés, világítás, rovarirtás hiánya miatt ítélték meg a bíróságok a fogvatartottaknak. A kormány még februárban olyan törvényjavaslatot terjesztett a Parlament elé, amely felfüggesztette a magyar bíróságok által megítélt kártalanítások kifizetését, később azonban kormányzati szereplők már elismerték: a börtönzsúfoltság volt az oka annak, hogy a magyar államnak fizetnie kellett, és ígéretet tettek ennek megszüntetésére.
A kormány „börtönbiznisznek” nevezte el azt a jelenséget, hogy közel két év alatt – mióta létezik a kártalanítás lehetősége – több milliárdos kártalanítást kellett a magyar államnak kifizetnie a fogvatartottak részére bírósági ítéletek alapján. Ezeket legtöbbször a börtönzsúfoltság miatt ítélték meg a bíróságok, mert a büntetés-végrehajtási intézetek tömegesen nem tudták teljesíteni a fogvatartás törvényben meghatározott minimumkövetelményeit: leggyakrabban azt, hogy a raboknak legalább 1,5 négyzetméter személyes élettér jusson.
A törvényjavaslat meghagyná az elítélteknek a lehetőséget a kártalanításra, a megítélhető összegek sem változnak, marad a napi 1200-1600 forint, de a javaslat számos ponton megváltoztatja az eljárást, és ezt a már folyamatban lévő eljárásokra is kiterjeszti. Nem világos, hogy mi lesz a sorsa azoknak a kifizetéseknek, amelyekről már jogerős bírósági ítélet született, de azért nem fizetett a magyar állam, mert a kormány év végéig felfüggesztette a bírósági ítéletek végrehajtását.
A kártalanítás feltételein a törvényjavaslat jelenlegi formájában nem változtatna – valószínűleg azért sem, mert ha nem lenne magyarországi jogorvoslat, újra megnyílna a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulás lehetősége, ahol a magyarországinál sokkal jelentősebb kártalanításokat ítéltek meg korábban.
A jövőben a megítélt összegekből nem csak olyan tartozásai vonhatóak le az elítéltnek, mint a gyermektartásdíj és az általa elkövetett bűncselekmény sértettjének járó kártalanítás, hanem minden olyan követelés is, amely miatt végrehajtás van folyamatban az elítélt ellen, és a jövőben a kifizetés előtt a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt is megkeresnék, és az esetleges adótartozást is levonják a kártalanításból.
A másik jelentős módosítás, hogy a kártalanítás összegéhez csak szabadulásuk után jutnak hozzá az elítéltek, miután azt a büntetés-végrehajtási intézetnél vezetett letéti számlára utalja az Igazságügyi Minsztérium, ami már sokkal több kérdést felvet, mint az előzőek, hiszen azt jelenti, hogy az elítélt a kártalanítást, amit neki megítéltek, semmilyen formában nem tudja felhasználni, azzal nem rendelkezhet, és abból csak méltányossági alapon, a büntetés-végrehajtás külön engedélyével juttathat másnak – a törvényjavaslat szerint csak a hozzátartozóinak.
Az elítéltek egyéb esetben ezt a pénzt a szabadságvesztésük alatt költhetnék el, olyan dolgokra, amelyek a fogvatartás során megengedettek, ha pedig nem a büntetés-végrehajtásnál vezetett letéti számlára kérték a kártalanítást, hanem ügyvédi letéti számlára – amire korábban még volt lehetőség – úgy rendelkeztek róla, ahogy jónak látták. A saját tulajdonával egyéb esetekben a fogvatartott is rendelkezhet, például akár fogvatartása alatt is eladhatja a tulajdonában lévő ingatlant. Míg utóbbit semmi nem tiltja, a kártalanítás megítélt – illetve a levonások után megmaradt – összegéhez való hozzáférést ezzel a törvényjavaslattal korlátoznák. Az indoklásban az szerepel, hogy az összeg az elítélt szabadulás utáni visszailleszkedését könnyítheti majd meg.
Az is szerepel a törvényjavaslatban, hogyha valaki olyan bűncselekmény miatt tölti szabadságvesztés büntetését, amelynek nincsen sértettje, „jó pontokat” szerezhet a feltételes szabadságra bocsátása érdekében, ha pénzt adományoz áldozatsegítésre. A törvénycsomag tartalmaz olyan módosításokat is, amelyek az állam által a bűncselekmények sértettjeinek fizetett kárenyhítés szabályait teszik rugalmasabbá.
A „börtönbiznisszel” kapcsolatos kijelentései miatt a kormány kritikákat kapott, hiszen az általa kezdeményezett, tavasszal elfogadott jogszabályok arról szólnak, hogy a kormány úgy döntött: a magyar bíróságok jogerős ítéleteit figyelmen kívül hagyja, azok határidőben történő végrehajtását megtagadja. Schiffer András akkor a Hvg.hu-nak írta le véleményét a törvénnyel kapcsolatban. Kifejtette, „ha valamikor kötelessége Áder János államfőnek, hogy előzetes normakontrollt kérjen az Alkotmánybíróságtól, akkor az pont egy ítéletek végrehajtását felfüggesztő parlamenti döntés”. A jogász, volt LMP-elnök szerint a Fidesz 2010 óta próbálja korlátozni a bíróságok autonómiáját, de eddig nem gátolta az eljárásokat jogerősen lezáró bírói döntéseket.
A kormány, amely kezdetben az ügyvédek üzleteként hivatkozott a kártalanításra, később elismerte: a bírósági eljárásokra a börtönzsúfoltság miatt került sor, és a jelenség megszüntetését, a börtönök telítettségének száz százalék alá csökkentését vállalta, így a kormányzati érvelés szerint megszűnik a kártalanítások alapja.
