A Magyar Nemzetben különbözött össze a jobboldalra sorolt idegsebész, Csókay András, valamint Bayer Zsolt. Utóbbi többrészes cikksorozatban bírálta Csókayt, többek között a Szász Jánoshoz fűződő közeli viszonya, valamint a bangladesi sziámi ikrek szétválasztását övező vita miatt. Bayer azt is írta, hogy Csókay igazi farizeusként állandóan hazudik, illetve hogy valójában sosem kapott professzori címet.
Bayer azzal nyitotta cikksorozatát, hogy 2019-ben a Cselekvés Alapítvány csapata sikeresen szétválasztotta a bangladesi sziámi ikerpárt, ez pedig egy magyar csoda marad, amit nem lenne szabad lejáratni. Csókay ugyanakkor úgy látja, amit a Bayernek címzett válaszában is írt: a huszonhat órás idegsebészi szétválasztáshoz a nem idegsebész kollégáknak szerinte semmi közük nem volt, de az engedélye nélkül beavatkoztak és elrontották azt. Bayer szerint viszont „alapvetően semmi olyan nem történt, ami indokolná azt az értelmetlen és semmire sem jó háborút, amit te viselsz az alapítvány és a többi orvoskollégád ellen. Akiknek amúgy semmire sem kellett tőled engedélyt kérniük, és akik nem rontottak el semmit.” A publicista állítása szerint sok száz oldalnyi iratot nézett át, köztük Csókay e-mailjeit, és meghallgatta Pataki Gergely doktort is.
Bayer az első cikkében azt írta, a szétválasztás körül műbalhé zajlott, Csókay pedig szerinte a magyar orvoslás egyik legvitatottabb szereplője, akinek még csak professzori címe sincs. „Nálam is volt vendég a műsoromban, kitűnő beszélgetőpartnernek bizonyult. És a vele kapcsolatos összes dilemmám lényegtelen, mert nagyságrendekkel fontosabb, hogy továbbra is sokan tudnak azonosulni azzal, amit ő mond, hiszen minden állítását Jézus Krisztussal támasztja alá. Zseniális retorika, csak az vele a baj, hogy nem sok teret enged a logikus érvelésnek, ami néha azért nem ártana” – fogalmazott az újságíró.
Mint hozzátette, a Cselekvés a kiszolgáltatottakért alapítvány nagyon kicsi és közhasznú, a sziámi ikrek szétválasztását pedig a szakirodalomban ismert összegek töredékéért vállalta a szervezet. A szervezet alapítója az említett Pataki, első elnöke pedig 2018-ig Csókay. Akkori lemondását azzal indokolta, hogy az evangelizációra összpontosítana, aztán mégis feltűnt egy nem közhasznú alapítvány frontembereként, és abban a szerepben jelent meg egy a nyilvánosság elé került fotón, mint aki épp megkezdi a sziámi ikerpár szétválasztását. Miközben Bayer szerint abban állapodott meg az orvoscsapat, hogy majd csak a szétválasztás után kommunikálnak a műtétről. „Akkor ezek a kollégák – missziós harcostársak! – idegsebészünktől megkapták, hogy hitetlen kutyák. Rosszabb esetben ők voltak a »sátán«. Az erről szóló írásos üzenetek a szürrealitás határát súrolják” – fogalmazott a publicista.
Bayer kitért Szász Jánosra is, aki jelen volt a szétválasztásnál, mert az orvosi csapat bizalmába fogadta őt, de aztán szerinte elegük lett belőle, ő mégis „visszamászott az ablakon”. A Magyar Nemzet néven megjelenő lap munkatársa szerint azért is tehette, mert Csókay bizalmát élvezi. Bayer bírálta Szász közéleti megszólalásait is, szerinte „hungarofób” dolgokat fogalmazott meg a rendező. Akinek azért, elismerte, voltak remek filmjei is, közben viszont „része a régi SZFE-s bandának”. Csókay ennek kapcsán úgy fogalmazott: „Szász Jánossal kapcsolatban annyi, hogy lehet, hogy nem állunk ugyanazon politikai oldalon, de ez nem indok a megbecstelenítésére.”
A publicista szerint Szász mostanában azzal került be a hírekbe, hogy nem csinált meg egy filmet, meg egy másikat sem. Előbbi a Hunyadi-történet, ami végül elkerült tőle, a másik pedig az ikrek szétválasztásáról szóló, aminek kapcsán még házkutatást is tartottak az országot később elhagyó rendezőnél. A Hunyadi-film kapcsán annak idején a kormánypárti sajtóba kiszivárgott a forgatókönyv egy része is, ott pedig dühösen számoltak be róla, hogy abban szerintük történelmietlen dolgok szerepelnek. Most Bayer is azt írta: „Pataki és Csókay azt a Szász Jánost bízta meg a munkájuk megörökítésével, akinek a nevéhez fűződik a félbemaradt Hunyadi-film, amiből azért nem lett semmi (szerencsére), mert a forgatókönyvben héber tüzérek és roma pattantyúsok szerepeltek, mindez egy kis homoerotikával fűszerezve.”
Szásznak a publicista felrótta azt is, hogy azt kérte, a 14 éves fia is lehessen jelen Bangladesben, mert érdeklődik az orvoslás iránt. Bayer szerint a problémákat fokozta, hogy Szász, bár vállalta, mégsem akarta a sebészeti eljárás alatt készült felvételeket eljuttatni az orvosoknak, ahogy az aláírt szerződést sem. Majd szerinte Szász fia közzétett egy, a dakkai katonai kórházban készült fotót, „és mivel ez – »a törvényi tényállási elemek fennállása mellett« – bűncselekmény is lehet, nyilván felkeltette a rendőrség érdeklődését is. Az adathordozó egyébként az ikrek műtétjének a kórház saját, belső kamerarendszerével rögzített verzióját tartalmazta, amire nem tudni, miért volt szüksége a személyesen jelenlévő, több eszközzel is kamerázó Szásznak.”
Bayer szerint tehát Szász az alapítvány megkerülésével, az ottani csapattal szintén összekülönböző Csókay támogatása mellett akart elkészíteni egy filmet, és ez vezetett a konfliktus eszkalálódásához. Csókay pedig Bayer cikkei szerint „átállt” Szászhoz, mert az fontos szerepet ígért neki a filmben, továbbá „elrontott műtétről kezdett beszélni egy protokoll nélküli operáció esetében.”
Csókay nem cáfolta részletességében a Bayer Zsolt cikkeiben említett állításokat.
