Az átláthatatlanság megbolygatása volt a célja annak a gyáli civil csoportnak, akiknek munkája nyomán az uniós csalásellenes hivatalnak ki kell adni a Tiborcz István nevével egybeforrt Eliost érintő nyomozás aktáit. Homoki Andrea civil aktivista már 2016-ban is foglalkozott a közvilágítási üggyel, erről mesélt most lapunknak.
A Magyar Hang is beszámolt róla, hogy szerdán úgy döntött az Európai Bíróság Törvényszéke: az uniós csalásellenes hivatal (OLAF) nem tagadhatja meg az egykor a miniszterelnök vejének, Tiborcz Istvánnak az érdekeltségébe tartozott Elios Zrt.-vel kapcsolatos nyomozás aktáinak kiadását. A döntés előzménye, hogy Homoki Andrea, a Pest megyei Gyálon élő civil aktivista a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) segítségével az OLAF-hoz fordult és kikérte az uniós hatóság nyomozati anyagának azt a változatát, ahol a tanúkra vonatkozó esetleges személyes adatok, a belső feljegyzések és az OLAF módszereire történő utalások ki vannak takarva. Az OLAF azonban megtagadta ezt, arra hivatkozva, hogy a vizsgálatai során megszerzett és a szakmai titoktartás alá tartozó információkat bizalmasan kell kezelnie. Homoki Andrea ezután fordult az Európai Törvényszékhez.
Homoki Andrea lapunk megkeresésére felidézte, hogy az egész 2015-ig nyúlik vissza. Ekkor kötött meg az akkor még Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak a tulajdonában lévő Eliosszal egy 260 millió forintos szerződést a közvilágítás korszerűsítésére a kormánypárti vezetésű gyáli önkormányzat.
„Informális közösségük” – és nem egyesületük, ahogy az több lapban is tévesen szerepelt –, az Eleven Gyál egy évvel később kezdett helyi ügyekkel foglalkozni, elsőnek a járda- és a közvilágítás kérdésével. Annak kezdtek utánanézni, hogy miként lehetséges ennyi pénz kifizetése után, ledesítés ide vagy oda, hogy több lett a sötét folt a településen, mint korábban. – Rosszabb lett 260 millióból a közvilágítás – mondta Homoki Andrea.
Gyálon egy közmeghallgatáson szóvá tették a városvezetésnek azt is, hogy nem került ki a honlapra az Eliosszal kötött szerződés. Később kikerült, csak épp a fontos részletek és a mellékletek hiányoztak belőle. Ezután a kormányhivatalhoz és a Nemzeti Adatvédelmi és Információs Hatósághoz fordultak – ám hiába. Végül a Transparency International segítségével pereskedni is kezdtek.
2018-ban a Wall Street Journal nyilvánosságra hozta azt az OLAF-jelentést, amiből kiderült, a magyarországi ügyészség már hónapok óta tud arról, hogy közpénz milliárdok tűntek el gyanús körülmények között az Elios körül. Ekkor egy testületi ülésen gyáli ellenzékiek indítványozták, hogy a település kormánypárti vezetése kérje ki a teljes OLAF-jelentést, az Eleven Gyál közössége is jelen volt ekkor, transzparensekkel készültek az eseményre, de a fideszes vezetés megint csak elutasította a kérést.
Ezt követte, hogy Homoki Andrea a TASZ segítségével az uniós törvényszékhez fordult. Az OLAF-nak még van a határozatközlésétől számított bő két hónapja, hogy kizárólag jogkérdésekre vonatkozó fellebbezést nyújtson be.
– Egyelőre a TASZ-szal vizsgáljuk, hogy mennyire precedensértékű ez az ítélet és hogy más OLAF-os ügyek kapcsán is ki lehet kérni a dokumentumokat – mondta Homoki Andrea. Hadházy Ákos parlamenti képviselő mindenesetre az ügykapcsán már arról írt Facebook-oldalán, hogy szerinte az következik a döntésből, hogy „megnyílhat az út Farkas Flórián, az Öveges-program és még több, a Fideszt érintő vizsgálatnyilvánosságra hozatala előtt.” Homoki Andrea sem titkolta, örülne, ha valóban így lenne. – Ez volt a célunk, hogy kicsit megbolygassuk ezt az átláthatatlanságot – mondta, hozzátéve, hogy arra is kíváncsi még, hogy milyen új információt takarnak majd a kiperelt dokumentumok.
