Kevesen hallhatták korábban Dr. Bertáné Bényi Krisztina nevét, amíg nem derült ki, hogy a kormány őt találta a legalkalmasabb embernek a még csak papíron létező budapesti Fudan kampusz alapítványának főigazgatói posztjára. A hvg.hu november elsején írta meg, hogy Palkovics László innovációs miniszter a korábban helyettes államtitkári feladatokat is ellátó Bertánét nevezte ki az alapítvány vezetőjének. A kinevezést október 8-án kezdeményezték, október 18-án pedig véglegesítette is a Fővárosi Törvényszék.
Szél Bernadett független képviselő és Keresztes Lóránt, az LMP politikusa szerette volna megtudni, miért Bertáné Bényi Krisztinára esett a kormányzati választás, és ha már így történt, a főigazgatónak mi lesz a dolga, hogyan osztják meg feladatköreiket a kuratórium más tagjaival és mennyit fog keresni a vezető.
Ezeket a lényeges kérdéseket irigylésre méltó rutinnal söpörte félre válaszában Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára: helyette megtudhattuk tőle, hogy a sanghaji központú Fudan Egyetem a világ élvonalához tartozik, a polgári-nemzeti kormány azon dolgozik, hogy nemzetközi szinten is még elismertebbé tegye a magyar felsőoktatást (igaz, máig sem tudjuk, hogy hány államilag támogatott férőhely lesz a főleg kínai diákoknak tervezett campuson a magyar hallgatók számára). Schanda kitért arra is, hogy 2022 december végéig a kormány az Országgyűlés felé is be kell számoljon a beruházás tervezett költségeiről – és ha már a részletek ismertek, azt is támogatják, hogy a fővárosiak népszavazást tartsanak a kampusz létesítéséről.
Már ezzel a két mondattal is akadnak problémák: hiszen ismert, hogy az Orbán-kabinet 540 milliárd forintot szánna a komplexum felépítésére – mindezt kínai hitelből. A Direkt 36 azt is kiderítette, hogy a Kínai Állami Építőmérnöki Vállalat „csupán” 338 milliárdos ajánlatot tett a campus felépítésére. Ráadásul, tudható, hogy a Kúria előtt van a budapesti Fudan Egyetemről szóló népszavazási kezdeményezés.
Az egészségbiztosítási pénztárból a Fudan csúcsára
Bertáné Bényi Krisztináról azonban Schanda kitérő válaszai ellenére is tudható egy-más: mint a hvg.hu-n közölt szakmai életrajzból kiderül, az frissen kinevezett alapítványi vezető korábban dolgozott a Csongrád Megyei Egészségbiztosítási Pénztárnál, majd a megyei kormányhivatalban, végül 2015-től a Miniszterelnökségen, ahol előbb főosztályvezető volt, majd Kósa Lajos rövid tárca nélküli minisztersége idején a titkárságvezetője, később, 2018-2020 között a Modern Városok és Falvak fejlesztésének koordinációjáért felelős helyettes államtitkár volt. Utóbbi posztjáról tavaly júniusban azonnali hatállyal és indoklás nélkül mentették fel.
Jól eresztett családtagok
Családtagjai szintén ismertté váltak a sajtóban: fia, Berta Márk arról, hogy az általa vezetett Életmódváltásért a Dél-alföldön Egyesület 15 milliós állami támogatást kapott a Válasz Online összegzése szerint. Testvére, Bényi Szabolcs korábban volt a Heves megyei közgyűlés alelnöke, a Magyar Evezős Szövetség elnöke, és tagja a Magyar Olimpiai Bizottság gazdasági bizottságának, de van két traffikkoncessziója. Bényi Szabolcs működteti a BPA Invest nevű kft-t is: a hvg.hu szerint ez a cég 95,4 ezer eurós szerződés fejében üzemelteti majd az olaszországi Trieszt kikötővárosban nyitandó állami kereskedőházat. A kormány megbízásából peig ő ellenőrzi és koordinálja az állami támogatás elköltését egy egri stadionrekonstrukciónál.
