„Ha jóhiszeműen értelmezem a lépést, akkor sem értem a célját” – írta Lázár János Facebook-oldalán azzal kapcsolatban, hogy Novák Katalin köztársasági elnök szerdán elrendelte a nemzeti szuverenitás védelméről szóló törvény kihirdetését, de vétójogával élve az Alkotmánybírósághoz küldte a kulturális örökség egyes elemeinek fenntartható fejlesztéséről szóló törvényt. (Ez teszi lehetővé a miniszter nevéhez köthető kastély-örökbefogadási programot, amelynek nyomán cégekhez, sőt, magánszemélyekhez kerülhetnek kastélyok).
„A Sándor-palota jogászai azt mondják: úgy változtassunk, hogy ne változtassunk semmit. A törvény lényege pontosan az, hogy változtatni kell az eddigi gyakorlaton. A magántőkét nem megdönteni kell, hanem bevonni: az épített örökség megóvásába, értékes kastélyaink felújításába és fenntartható működtetésébe” – fogalmazott a posztban az építési és közlekedési miniszter. Hozzátette, ha rosszhiszeműen értelmezem, akkor viszont értem a döntést: gyávaság és régi kommunista reflexek vannak mögötte. Remélem tévedek, és az elnök jogászai csupán nem olvasták a törvényt, vagy nem értik annak lényegét. Lázár egyúttal jelezte: biztos abban, hogy a kastélyaink „jobb sorsra érdemesek”, ehhez azonban szerinte változásra és bátorságra van szükség. „Megtisztelő Elnök asszony kitüntető figyelme, hiszen az alkotmányos normakontroll intézményét szinte csak az ÉKM-es jogszabályoknak tartja fönn. Mi pedig nem hátrálunk, hiszen Magyarország előre megy, nem hátra”, zárta a bejegyzést.
Novák Katalin egyébként azzal indokolta az Ab-hoz fordulást, hogy noha az állami kastélyok „örökbefogadására” vonatkozó koncepció támogatható, a törvény rendelkezései anélkül teszik lehetővé a magántulajdonba adást, hogy ehhez a törvényalkotó a nemzeti vagyon megfelelő védelmét biztosító garanciális szabályokat teljes körűen meghatározta volna.
