Közlekedési infó néven tartott sajtótájékoztatót pénteken Lázár János építési és közlekedési miniszter, ahol ötpontos akciótervet jelentett be. Az előzetes találgatásokra rácáfolva az új KRESZ-ről nem esett szó, viszont óriási hitelfelvételt és vasúti programot hirdetett meg a tárcavezető.
Lázár arról beszélt, hogy a fókuszában két csoport áll: az utas és a munkás. „Két célom van: az utas járjon jól, a munkások, akik nekünk és velünk dolgoznak, motiváltak legyenek” – mondta. Mint hozzátette, tízmillió vármegye és országbérletet adtak el, a 2023-as 600 millió után idén várhatóan 800 millió utazásra lehet számítani a tarifareformnak köszönhetően. – Ez az ország legnagyobb rezsicsökkentése – jelentette ki a miniszter. 4,5 millió magyar szerinte jól járt ezzel az új rendszerrel, bár „még a Fideszből is megkóstolgattak, hogy az önkormányzati választás előtt miért egyezek meg Karácsony Gergellyel” – fogalmazott a Telex szerint.
Lázár János ezután egy ötpontos közlekedési akciótervet jelentett be: mindenekelőtt új személyszállítási törvényt visz a parlament elé, amelyben arról lesz szó, milyen jogok illetik meg a magyarokat a közlekedésben. A közlekedési jogot állampolgári alapjoggá akarja nyilvánítaná minden magyar állampolgárnak, és az itt lakóhellyel rendelkezőknek. Ennek része kell, hogy legyen, hogy minden magyar a lakóhely és a járáshely között naponta háromszor oda-vissza átszállás nélkül el tudjon jutni. – Magyarországon 500 településen ez egyáltalán nem megoldott. 150-et nem kapcsoltuk be, 350-ről pedig mélyen hallgatunk – tette hozzá. A járásközpontból a megyeszékhelyre minimum naponta kétszer, oda-vissza, átszállás nélkül el kell tudni jutni. A megyeszékhely és Budapest között is a naponta két közlekedési kapcsolatot kell minimálisan biztosítania az államnak.
A második pont a vasútépítés: 8 ezer kilométernyi vasút maradt a trianoni Magyarországon, ebből 6500-at használunk. Az elmúlt 14 évben 1200 kilométernyi vasutat újítottak fel, ugyanakkor a vasúti pályák 50 százalékán sebességkorlátozás van, ezért nem tarthatóak a menetrendek. Lázár az Európai Beruházási Bankhoz fordul egy minimum 1 milliárd eurós hitelkérelemmel, ehhez a kormány is ad 1 milliárd eurót. Átszámolva ez az összeg körülbelül 880 milliárd forint, és ebből új vasútépítési programba kezd a kormány. Hozzátette, hogy a hitel 30 évre szólna, 3 év türelmi idővel, és 500 kilométernyi új vasutat akarnak ebből megépíteni négy év alatt. 2025-ben kezdődhetnének az építkezések, felújítják a többi között a Kiskunfélegyháza-Szeged vonalat, Székesfehérvár és térségében is fejlesztenek. Kőbánya-Kispest, Cegléd, Hatvan és Füzesabony térsége is szerepelt az említett példák között. Villamosítanak, megépítik a Gubacsi-hidat is. A budapesti hévek felújítását is tervezik, de ezt csak akkor, ha megérkeznek az uniós pénzek. A miniszter elmondta, hogy a programhoz elnyerte Orbán Viktor kormányfő, Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter és Varga Mihály pénzügyminiszter támogatását is.
Járműveket is kell vásárolni, mert 45 év az átlagéletkoruk. Ezeket most a GYSEV-től tudják megvenni, de ha most megrendelnek egyet, az 4 év múlva érkezik ide. Használt járművet is beszerezhetnének, de Lázár szerint jó minőségűből kevés van. Ettől függetlenül igyekeznek ilyen járműveket is beszerezni. Persze elsősorban magunknak kellene gyártani vasúti járműveket, de ez nem olyan egyszerű dolog. Magyar vállalatok szeretnék megvenni a spanyol Talgo vonatgyártót, ha sikerülne, akkor lenne komoly gyártási kapacitás.
Új MÁV-applikáció is lesz, felújítanak épületeket, állomásokat. Külön projekt lesz a Déli-pályaudvar felújítása, szanálják a MÁV által nem használt területeket, a kisebb pályaudvarokat is igyekeznek felújítani. A nagyobb pályaudvarok felújítására, üzemeltetésére magyar ingatlanbefektetőket kérhetnek meg, a kisebb pályaudvarok felújítását a MÁV végezné majd el.
Végül a miniszter kitért arra, hogy új rendszerre van szükség, mert a régi rendszerbe új pénzt nem lehet betenni. A MÁV Zrt.-nek ezentúl három leányvállalata lesz: az egyik a személyszállításért, a másik a pályaműködtetésért, a harmadik a back office-ért felel majd. – Az új rendszerhez új menedzsment kell, ezért Pafféri Zoltán és Steininger Zsolt szeptember elsejével távozik a MÁV éléről, és őket Hegyi Zsolt, a MÁV-Start eddigi vezérigazgatója valamint Dányi Gábor váltja. Hegyi Zsolt csinálta meg a tarifareformot, ő vezette be a vármegye- és országbérletet, Budapest-bérletet, „benne megvan az az innovációs készség”, ami kell a kormánynak Lázár szerint. (Információink szerint Pafféri távozását sokan sajnálják a MÁV-nál, akit jó szakembernek tartottak.) A sajtótájékoztató hivatalos részén nem esett szó a napokban bevezetett volánbuszos jegyreformról, amelyet sokan nem tartanak életszerűnek és fogyasztóbarát megoldásnak.
Újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy két nagy projektet ajánl a kínai befektetőknek: az egyik a V0 vasútvonal megvalósítása, amely a főváros belső területeit mentesítené a vasúti teherforgalomtól, a másik pedig Budapest belvárosának vasúti összekötése a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérrel. A home office-szabállyal kapcsolatban elmondta, olyan nincs, hogy ekkora vállalatnál több ezer ember otthonról dolgozzon.
