Miért szeretné a kormány elhitetni velünk, hogy a korlátozások semmit sem érnek?

Miért szeretné a kormány elhitetni velünk, hogy a korlátozások semmit sem érnek?

Üres utca Budapesten a kijárási korlátozás kezdetén, 2020. november 11-én éjjel (Fotó: Reuters/Szabó Bernadett)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

A korlátozások hatásának relativizálásával hárítaná a járvány elszabadulása miatti felelősségét a kormány. Legalábbis ez körvonalazódik a hivatalos kommunikáció üzenetei alapján. Orbán Viktor miniszterelnök márciusi izraeli útjáról hazatérve foglalta össze a sikeres járvány elleni védekezés lényegét: az oltás az egyetlen megoldás. Azóta minden kormányzati és kormányközeli megszólaló ezt szajkózza, ami kétségkívül kedvező hatással lehet az „oltakozási hajlandóságra”, mindeközben azonban azt az érzetet is keltheti az emberekben, hogy mindegy, mit csinálnak, a járvány csak tombol tovább. Ennek pedig különösen káros következményei is lehetnek a korlátozások betartására nézve. Arról nem is beszélve, hogy számos európai ország példája mutatja, az időben meghozott, megfelelő döntésekkel igenis alacsony szinten tartható a járvány, amivel ezrek életét lehet megmenteni.

A járvány harmadik hulláma egész Európában tombol, így nálunk is – mondja el visszatérően Müller Cecília országos tiszti főorvos az operatív törzs „tájékoztatóin”. A statisztikák azonban ezt nem feltétlenül támasztják alá. A régiónkban valóban nagyon súlyos a helyzet, Csehországban, Szlovákiában és Lengyelországban is tragikus rekordokat döntött a járvány az elmúlt hetekben, több ország azonban sikeresen fékezte meg az újabb hullámot. Megfelelő átoltottság hiányában a megfelelő korlátozások bevezetésével.

Portugáliában február elejére katasztrofálissá vált a helyzet a brit mutáció gyors terjedése miatt, az ország nemzetközi segítséget kért, mert önmagában már képtelen volt megbirkózni a helyzettel. Ekkor már a naponta regisztrált új megbetegedések száma egymillió lakosra vetített átlépte az 1400-at, ami a legrosszabb európai adat volt akkor. A korlátozások hatására a fertőzés jelentős mértékben csökkent, két hét alatt a harmadára esett vissza, ma pedig már Portugália a kontinens egyik legkevésbé fertőzött része. És bár az oltások tekintetében jelentősen lemaradva követi hazánkat, az új fertőzöttek és a halottak számában is lényegesen jobban állnak, mint mi. Ezt pedig érthetően a lezárásokkal, és nem a vakcinákkal érték el.

Hasonló a helyzet Írországban is, ahol ugyanúgy lőttek ki a számok, mint Portugáliában, csak egy kicsivel korábban, ott január közepén volt a csúcs, ám a korlátozásokkal sikerült visszaszorítani a harmadik hullámot, április elejére már csupán nyolcadannyi új esetet regisztrálnak, mint Magyarországon, és az áldozatok száma is töredéke az itthoninak. De Belgiumban példája is azt mutatja, hogy a lezárások hatásosak lehetnek, hiszen a tavaly tavaszi első hullám tombolása után az őszi második hullám már kevésbé volt pusztító, idén pedig sikerült elkerülniük, hogy a járvány ismét nagyon felerősödjön. De akár Ausztriát, Svájcot, Hollandiát, Finnországot, Norvégiát és Dániát is említhetnénk, ezekben az országokban az adatok alapján más-más módszerrel, de képesek voltak időben megfékezni a harmadik hullámot.

Az idei hullám erejét a brit mutáció biztosította. Az agresszívabb variáns hatásának tulajdonította Orbán Viktor a korlátozások kudarcát. Csakhogy a fent említett országok mindegyikében megjelent a mutáció, mégsem okozott akkora pusztítást, mint nálunk. Feltehetően azért, mert a variáns felbukkanását követően időben léptek.

Müller Cecília január 13-án jelentette be, hogy nálunk is felbukkant a brit mutáció. Egy hónappal később az országos tiszti főorvos már arról beszélt, hogy a közösségi terjedés szakaszába ért a variáns, a kormány mégsem lépett. A számok enyhén emelkednek, fogalmazott akkor Müller Cecília, holott nyilvánvalóan látszott a tendencia, és a brit mutáció által letarolt országok példája is azt mutatta, nincs mire várni, azonnali korlátozásokra lenne szükség. Orbán Viktor február 25-i Facebook-videójában már azt mondta, csupa rossz híre van, mert a járvány legnehezebb két hete előtt állunk. Ám hiába jósolt szörnyű kórházi helyzetet, korlátozásokat még ekkor sem vezettek be.

Azokra egészen március 8-ig kellett várni, vagyis majdnem két hónap telt el a brit mutáció felbukkanása, és a kormányzati intézkedések között. Hiába ígérték azonban akkor azt a szakértők, hogy két hét alatt érezhetők lesznek a szigorítások hatásai, a korlátozások bevezetését követően második héten, és azt követően mostanáig újabb és újabb szomorú rekordokat döntött a járvány. Ez alapján tehát nem valószínű, hogy elégséges volt a szigorítás mértéke, a kormány azonban nem gondolta újra a stratégiáját azóta.

Kommunikációjukban az oltásokra helyezik a hangsúlyt. És bár ebben világviszonylatban is nagyon jól állunk, Izrael példájából kiindulva még legalább 3,5-4 millió adag vakcinát kellene beadni ahhoz, hogy nyugodtan nyithassunk. Ehhez pedig a jelenlegi tempó alapján is több hónapra van szükség. Orbán Viktor is azt ígérte, június végéig olthatják be azokat, akik regisztráltak. Addig azonban a későn bevezetett, elégtelen korlátozások miatt sok ezer ember veszítheti még az életét.

A kormány jelenlegi üzenete nem csupán azért veszélyes, mert valótlanságon alapszik, de azért is, mert könnyelműségre csábíthat. Ha ugyanis a brit mutációt nem fékezi meg a szigor, akkor semmi sem indokolja a szabályok betartását. És bár az operatív törzs éjjel-nappal a felelős magatartásra figyelmezteti a lakosságot, az Orbán Viktor által megfogalmazottak felülírják ezt. E szerint a korlátozás nem kellően hatékony – hiszen abban kudarcot vallott a kormány –, csak az oltás segíthet – hiszen ott remekül teljesít a kormány.

Erkölcstelen, embertelen, elfogadhatatlan politikai hasznot remélni a járványhelyzetben – mondta Áder János nagypénteki ünnepi beszédében, a közmédia csatornáin. A fenitek alapján nem nehéz kitalálni, valójában ki a drámai üzenet címzettje.

Fizessen elő a Magyar Hangra!

Friss lapszámunk

Támogasson minket!

Keresés

Csatlakozzon hozzánk Patreonon

AZ ÉLET MEG MINDEN PODCAST – Sajó Tamás

Árnyék podcast a mentális egészségről – Pettik Ágival