Világjárvány, orosz-ukrán háború, egy országgyűlési és egy önkormányzati választás. Rengeteg minden történt velünk 2019 augusztusa óta, egy dolog azonban megbízható módon változatlan maradt: a Polt Péter vezette ügyészség egyszerűen nem találja a Microsoft-mutyi gyanúsítottjait.
Erről Hadházy Ákos országgyűlési képviselő és Polt levelezéséből tudhatunk: a politikus – akinek egyáltalán az is köszönhető, hogy az ügyészség négy éve nyomozást indított a Microsoft-ügyben – arról érdeklődött, hogy áll most az eljárás. Hadházy szerette volna megtudni, hogy
- Vannak-e már gyanúsítottjai az ügyészségnek, és ha igen, milyen vállalkozói vagy személyi kört érint az ügyészség vizsgálata?
- Mikorra várható a nyomozás lezárása?
- Milyen kényszerintézkedések történtek az elmúlt években az eljárás során?
- Lefordították már az iratokat, amiket az amerikai és ír hatóságok küldtek válaszul, az ügyészség jogsegélykérelmére?
- Az ügyészség figyelembe vette-e az OLAF témában adott ajánlásait?
A képviselő már 2021 decemberében és 2022 novemberében is hasonló kérdésekkel „provokálta” Polt Péter legfőbb ügyészt, aki ezúttal is ugyanazt mondta: a nyomozásnak jelenleg sincs gyanúsítottja, kihallgatások sem történtek, csak tanúkat hallgattak meg az ügyről.
Polt tehát négy év elteltével azt sem tudta megmondani, hogy egyáltalán mikor zárhatják le a vizsgálatot. Annyi előrelépésről azonban beszámolt, hogy lefordították az amerikai és ír kollégáktól kapott dokumentumokat, és néhány új iratot is beszereztek az OLAF-tól. (A témában folytatott levelezést a 24.hu szúrta ki.)
Olcsón adták, mégis drágán vettük
Az egykor országos botránynak számító Microsoft-ügyről lapunk is számos cikkben számolt be. Lényege, hogy az amerikai igazságügyi minisztérium és az ottani tőzsdefelügyelet 2019-ben komoly visszaéléseket talált a magyar Microsoft-licencek értékesítése során.
Az amerikai beszámolókból kiderült, hogy az óriáscég magyar leányvállalatának és viszonteladóinak egyes alkalmazottai részt vettek állami közbeszerzések lezsírozásában, túlárazásában, valamint állami tisztviselők megvesztegetésében. A magyar állam ugyanis 2013 és 2015 között uniós forrásból bruttó 22 milliárd forint értékben vásárolt több száz Microsoft-licencet – olyan viszonteladóktól, akik a cégtől a gyanú szerint 30-40 százalékos kedvezménnyel, „nagyker áron” megszerzett licenceket jócskán túlárazva adták tovább az állami szerveknek. A különbözet a gyanú szerint a viszonteladókon keresztül csorgott vissza a hazai leányvállalathoz, és persze hasznot láttak volna belőle a kormányzati oldalon is.
Más esetben a kormányszervek nem szoftvert, hanem szakértői szolgáltatást vásároltak, többek között EU-pénzből a Microsofttól. A munka egy részét azonban a Microsoft kifizette „alvállalkozóknak”, akikről a tőzsdefelügyelet megállapítása szerint nem azonosítható be, hogy csináltak-e valóban bármit is a pénzért.
Az amerikai hatóság szerint a NAV, az Országos Rendőr-főkapitányság valamint az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet is érintett volt a túlárazott licencvásárlásban. A Hvg.hu pedig arról írt, hogy a kérdéses időszakban az ügyészség is vett Microsoft-licenceket, 237 millió forint értékben. Mivel az állami szervek központosított közbeszerzés keretében vásároltak, csak egy megszabott viszonteladói körrel üzletelhettek – és az sem bizonyított, hogy minden vétel túlárazott lett volna.
A Microsoft 2014-ben vette észre, hogy a magyar leányvállalatánál gyanús dolgok történnek, és belső vizsgálatot indított. (Ekkoriban buktak ki hasonló ügyek a cég cseh, olasz, orosz, kínai és pakisztáni kirendeltségeinél is.) Ennek eredménye lehetett, hogy a cég váratlanul felmondta a négy legnagyobb magyar kormányzati beszállító céggel kötött szerződését, és négy magas rangú vezetőt is kirúgtak a magyar Microsofttól.
Az ügyben egyébként már 2018-ban feljelentés érkezett a magyar ügyészséghez, ám azt Polték bűncselekmény hiányára hivatkozva dobták vissza.
